Miközben a világ Putyin elnök nemzetközi sikereire figyelt, a moszkvai kulisszák mögött már megkezdődtek a jövő év végén esedékes parlamenti választás előcsatározásai. Megfigyelők ugyanis egyértelműen ennek tudják be a kommunisták hetek óta húzódó belviszályát, amelynek következtében előbb a pártból, majd legutóbb a képviselőcsoportból is kizárták Gennagyij Szeleznyov házelnököt és a duma ifjúsági, valamint kulturális bizottságát vezető Szvetlana Gorjacsevát, illetve Nyikolaj Gubenkót. Ezzel az Orosz Föderáció Kommunista Pártján (KPRF) belül az elnök, Gennagyij Zjuganov akarata érvényesült, e győzelem azonban könnyen „pirruszivá” válhat számára, hiszen megfigyelők úgy vélik, a sajtóban „antikommunista puccsnak” elkeresztelt csetepaté legnagyobb nyertese a sokak szerint a szálakat is mozgató Kreml.
Az ügy előzménye, hogy Szeleznyov még hetekkel ezelőtt alulmaradt a dumában egy bizalmi szavazáson. Ezután a Kreml-párti többség a helyén hagyta a házelnököt, kihasználta viszont az alkalmat a kommunistákkal még két éve kötött, számukra nem túl előnyös parlamenti paktum felülvizsgálatára. Így puccsszerűen elvették a KPRF-től a 2000-es tisztázatlan erőviszonyoknak sem megfelelő tíz bizottsági elnöki poszt túlnyomó többségét. A párt erre tiltakozásul a megmaradt két elnököt, valamint Szeleznyovot is utasította, hogy mondjanak le tisztségükről, ők azonban nem tartották magukat e verdikthez. Ezt követték az említett retorziók. A kirobbant belviszály mögött egyrészt az áll, hogy az elnökválasztásokon már kétszer megbukó és tizenhét százalékával második, de az ötven százalék feletti népszerűségű Putyinnal szemben biztos vesztőnek látszó Zjuganov helyett többen a pragmatikus Szeleznyovot szerették volna indítani két év múlva. E helyzetből kiindulva a belső feszültség szítása mögött azonban több elemző egyértelműen a Kreml intrikáját vélte felfedezni már korábban is, mondván, a hatalomhoz lojális házelnök engedetlensége és a benne potenciális vetélytársat látó Zjuganov ellentéte előbb-utóbb pártszakadáshoz vezethet, ami szavazatvesztéssel járhat az eddigi választásokat megnyerő KPRF-re nézve.
Az idő e verziót látszik igazolni, hiszen a kizárt Szeleznyov már meg is kezdte Oroszország nevű mozgalmának szervezését, amely párttá fejlődve kiléphet a kommunisták vezette Népi Hazafias Blokkból. E forgatókönyv szerint a némi segítséggel öt százalék fölé kerülő Zjuganovval szemben álló vonal annyi szavazatot vehet el a KPRF-től, amennyi éppen elég a hatalompárti centrista Egységes Oroszország győzelméhez. A botránysorozat már megtépázta Zjuganovék presztízsét, így a legfrissebb közvélemény-kutatások alapján a Kreml-párti centrum néhány százalékkal már át is vette a vezetést. Többen figyelmeztetnek ugyanakkor e szcenárió veszélyeire is. Eszerint a KPRF mellett alternatív pártként felbukkanók mindegyike úgy járhat, mint 1995-ben a szintén a hatalom által menedzselt Ivan Ribkin. Ezért inkább azt ajánlják Szeleznyovnak, hogy szolgálataiért sürgősen kérjen inkább egy kormányzói széket. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy Putyin ez idáig mindenben ügyesebbnek bizonyult Borisz Jelcinnél, amit Zjuganovék sikeres háttérbe szorítása is jelez. A jutalommal pedig még kicsit várnia kell Szeleznyovnak, hiszen a Kremlnek még szüksége van rá a KPRF végleges megregulázásához.
Quentin Tarantino elmagyarázta, miért nem vállalta a Volt egyszer egy…Hollywood folytatásának rendezését
