Bombamerénylet Karacsiban

Pokolgépes merényletet hajtottak végre tegnap reggel Karacsiban az amerikai konzulátus ellen. A robbanás következtében tizenegy ember életét vesztette, és mintegy negyvenen megsérültek. A merényletet egy al-Kánún (Törvény) nevet viselő, eddig ismeretlen csoport vállalta magára, s közölte: ezzel megindította pakisztáni dzsihádját (szent háborúját). A csoport azzal fenyegetőzött, hogy Amerika, a szövetségesei és a szolgálatába szegődött pakisztáni vezetők további támadásokra számíthatnak. A robbanás Karacsiban helyi idő szerint 11 óra 15 perckor (magyarországi idő szerint 7 óra 15 perckor) történt, s szörnyű pusztítást vitt végbe.

A halottak közül az egyik valószínűleg maga a merénylő, aki úgy hajtotta végre tettét, hogy nekihajtott egy robbanószerkezetet tartalmazó fehér Suzuki kisteherautóval a konzulátus előtti rendőri őrhelyek egyikének, illetve a diplomáciai képviselet betonkerítésének. A sebesültek számát mintegy negyvenre becsülték lapzártánk idején a pakisztáni illetékesek.
A merénylet körülményeit vizsgáló rendőrség a robbanás után rögtön lezárta a környéket. Az amerikai konzulátus tájékát már eddig is különleges biztonsági intézkedések jellemezték, most, a robbanás után pedig teljesen megközelíthetetlenné vált. Karacsi rendőrségi források szerint már egy hete olyan értesülés birtokába jutottak a rendfenntartó erők, hogy kamikazeakció elkövetése lehetséges a városban. A szakértők most azt kifogásolják, hogy ennek ellenére a hatóságok nem hoztak intézkedést a várható akció elhárítására.
A merénylet után az Egyesült Államok nyomban úgy döntött, hogy bezárja pakisztáni külképviseleteit. Iszlámábádi nagykövetsége és karacsi konzulátusa mellett Washingtonnak a fővárosban egy kulturális központja, valamint Pesavárban és Lahorban egy-egy konzulátusa volt a bezárásig.
Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy a múlt hónapban 11 francia haditengerészeti műszaki szakember, tengeralattjáró-technikus és két pakisztáni állampolgár életét követelte egy pokolgépes merénylet, ugyancsak Karacsiban, a Sheraton szálloda előtt. Azóta sem jelentkezett senki elkövetőként, de a rendőrség gyanúja a muzulmán szélsőségesekre terelődött, akik ellenzik, hogy Pervez Musarraf elnök kormánya támogatja az Egyesült Államok terrorizmusellenes háborúját.
A muzulmán szélsőségesek azon kívül is intéztek támadásokat Pakisztánban tartózkodó külföldiek ellen. Karacsiban rabolták el, és ölték meg januárban Daniel Pearlt, a The Wall Street Journal című amerikai lap tudósítóját. Március 17-én egy öngyilkos merénylő kézigránátos támadást hajtott végre Iszlámábád diplomáciai negyedének egy keresztény temploma ellen, öt ember halálát okozva. Ezek a merényletek mind megdöbbenést keltettek. Dzsaszvant Szingh indiai külügyminiszter éles szavakkal ítélte el a karacsi amerikai konzulátus elleni támadást.
*
Rendkívül aggasztó az az eshetőség, hogy terroristák tömegpusztító fegyvereket vethetnek be – fogalmazott Bill Graham, a kanadai diplomácia vezetője a G8-országok külügyminisztereinek a kanadai Vancouver közelében, Whistler üdülőközpontban folytatott tanácskozásán. Graham szorgalmazta, hogy szigorítsák meg a vegyi, a biológiai, a radiológiai és a nukleáris anyagokkal dolgozó létesítményeknek, valamint az ilyen anyagok szállításának az ellenőrzését – jelentette az AFP. A külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy a katonai célokra gyártott dúsított urániumfeleslegét fegyvergyártásra alkalmatlanná kell tenni. Oroszországgal tárgyalások folynak arról, hogy hasonlóképpen, fegyvergyártásra alkalmatlanná tegyék az ott felhalmozódó dúsított plutóniumfeleslegét. George Bush amerikai elnök már korábban bejelentette, hogy tanulmányozzák azt a pénzügyi tervet, amely szerint az Amerikai Egyesült Államok 10 milliárd, a G7 országok más tagjai pedig további 10 milliárd dollárral segítik Oroszországot a leszerelésre kijelölt nukleáris robbanófejek hasadóanyagának biztonságossá tételében.
A hírügynökségek arról is beszámoltak, hogy a dél-üzbegisztáni Hanabáz katonai támaszponton hivatalos orvosi vizsgálatnak vetették alá az összes ott szolgáló amerikai katonát. Amerikai katonai tisztviselők szerint a vizsgálatra azért volt szükség, mert a támaszponton előzőleg ideggáz és mustárgáz nyomaira bukkantak. Most megállapítást nyert, hogy emiatt egy katonát sem ért egészségkárosodás. A mérgező anyagok feltehetően a szovjet időkben ott tárolt vegyi fegyverekből maradtak hátra – írta az AP.