Kaposváron, a Somogy megyei FM-hivatalban megszokott a nagy nyüzsgés, egyre-másra jönnek a gazdálkodók: van, aki pályázatok után érdeklődik, más csak nyomtatványokért ugrik be. Az alkalmazottak láthatóan mindent megtesznek, hogy segítsenek ügyfeleiknek, az újságíró kérdéseire azonban nem szívesen válaszolnak. A kormányváltás után újra bizonytalanná vált a falugazdász- hálózat jövője is.
Nagyarányú elbocsátásokról, személycserékről suttognak a folyosókon, mindenki félti a munkáját, de – mint az egyik vezető fogalmaz – nem tudják, hogy szabad-e nyilatkozniuk egyáltalán.
Annyit azért sikerül megtudni: ennek az évnek a legfontosabb feladata a termelők nyilvántartásba vétele volt, ami az agrártámogatások igénylésének általános alapfeltétele. Több mint hétezer személyt és gazdálkodó társaságot regisztráltak, így csak Somogyban 37 százalékkal több nyilvántartott termelő van most, mint egy évvel korábban. Ezen belül 850 a családi gazdaságok száma. Mint az egyik illetékes elmondta, átlagosan több mint 56 hektárt művelnek. Ez igen kedvező helyzet, hiszen az unióban ez az érték ma sem haladja meg a 20 hektárt. A falugazdászok munkáját dicséri, hogy a regisztrált termelők száma ilyen mértékben növekedett, ami annak köszönhető, hogy sikerült megteremteni a bizalom légkörét, eloszlatni a félelmeket, előítéleteket. A hálózat tagjainak feladata többek között az, hogy hozzásegítsék a gazdákat, éljenek a több tucat – ezen belül is legfőképpen a földalapú – agrártámogatási formával. Egyrészt eljuttatják az információkat az érdekelteknek, másrészt közreműködnek a szükséges iratok ekészítésében. Az első lépcsőfok azonban az, hogy a laikusok számára is érthető formában tegyék hozzáférhetővé a gazdálkodókra vonatkozó rendeleteket, törvényeket. De az információáramlás kétoldalú: a falugazdászok munkája révén kap naprakész, pontos képet az agrártárca is az ország mezőgazdasági termeléséről, arról, hogy miből várható túltermelés, esetleg hiány, így még időben megteheti a szükséges intézkedéseket.
Somogyban 244 település van. Ahhoz, hogy zökkenőmentesen menjenek a dolgok, minimum 50 falugazdászra van szükség. Igaz, az állomány most valamivel népesebb, de a kilátásba helyezett nagyarányú elbocsátás lehetetlenné tenné a hatékony munkavégzést, és ennek a gazdatársadalom látná kárát: sokan nem lennének képesek hozzájutni a támogatásokhoz. Beszélik azt is, hogy talán ez a cél: a ki nem fizetett milliárdok végül az államkincstárban maradnak. A kilencvenes évek elején 10-12 fős minisztériumi hivatalok működtek a megyékben, és az akkori földhasznosítást elősegítő támogatások kihasználtsága 30-40 százalékos volt. A falugazdászok működése révén most 70, esetenként 90 százalékos az igénybevétel – állítja az egyik megyei hivatalnok. Vannak olyan vélemények is, hogy az a baj, a falugazdászoknak tekintélyük van, képesek hatni az emberekre, ezért akarják „politikailag megbízhatóakra” lecserélni egy részüket.
– A falugazdász nélkül megfulladnánk – összegzi a helyzetet Steiner Imre, aki a Kaposvárhoz közeli Zselickisfaludon él. Az idős férfi az utolsók közé tartozik, aki állattartással foglalkozik a faluban. A takaros, tisztán tartott istállóban két tenyészlovat, egy csikót, öt tehenet és két vágóbikát tart. Van egy növendék üszője is. Tizenöt hektáron termel kukoricát, búzát, zabot. A munkában a fia és annak családja segíti, de mint mondta, nem váltják ki a családi gazdálkodói igazolványt, mivel a fiatalok nem látnak lehetőséget a mezőgazdaságban. Baráti viszonyban van a falu gazdászával, aki segít neki az adóbevallásban, a támogatásokhoz szükséges nyomtatványok kitöltésében és az ügyintézésben.
– Én már ezt az új módit nem bírom kitanulni, de még a nálam fiatalabbak se nagyon – mondja legyintve. A falugazdász hívta fel Imre bácsi figyelmét arra is, hogy visszaigényelheti a gázolaj-támogatás után a forgalmi adót plusz még egy évre. – Nem is tudtam róla, de egyedül bele se vágok. Most úgy néz ki, hogy megkapom a pénzt – állítja.
A kaposszerdahelyi polgármesteri hivatalban a heti rendes fogadóóráját tartja a körzet falugazdásza, aki Steiner Imre ügyeit is intézi. Egymásnak adják a kilincset az ügyfelek. Az egyik férfi arról érdeklődik, hogy vajon az erdőbirtokossági társulások – mint jogi személyiségek – igényelhetnek-e támogatást a motorfűrészek megvásárlásához. Somogyban ugyanis a kárpótlás során igen sokan szereztek kisebb, egy-két hektáros erdőt, de a művelés csak akkor kifizetődő valamenynyire, ha nagyobb területen folyik. Így a gazdák összeálltak, de a társulások nagy része anyagi gondokkal küzd. A falugazdász tájékoztatja a gazdát, hogy az állami támogatáshoz regisztráltatni kell a társulást, és megígéri azt is, a legközelebbi fogadóórára elhozza a szükséges nyomtatványokat.
A következő ügyfél egy fiatal lány, Horvát Ágnes, aki az édesapja iratait tartalmazó dossziéval a kezében érkezik. Előkerülnek a számlák, a nyomtatványok, a falugazdász számológépet vesz elő, s diktálja az összegeket Ágnesnek, mit hová írjon. Horváték a növénytermesztési földalapú támogatást szeretnék igénybe venni.
– A gazdák nagy része most sem igen boldogul a papírokkal, hát még majd az EU-csatlakozás után… Ott sokkal szigorúbbak a szabályok és az adminisztráció – mondja a falugazdász.
– Az a baj, hogy a gazdák nagy része teljesen tájékozatlan, s ha nem jönnek el a fogadóórákra, a falufórumainkra, nem tudják felvenni az állami támogatást – mutat rá a szennai falugazdász. A negyvenes éveinek közepén járó férfi nem köztisztviselő, vállalkozói szerződéssel dolgozik, mint az állomány jelentős része. Helyzete így igen bizonytalan, szerződését évente meg kell újítani. Mint mondja, az idei évre szóló júniusban lejár. Lehet, hogy az új vezetés úgy dönt, nincs szükség tovább a munkájára, pedig nyolc éve dolgozik ezen a területen, ugyanebben a körzetben.
– Hosszú időbe telt, míg a gazdák megismertek, elfogadtak minket, és amíg mi is átláttuk körzetünkben a viszonyokat. Ha most lecserélik az állományt, vagy annak egy részét, az senkinek sem jó: sem a gazdáknak, sem a tárcának, mert helyismeret nélkül megint lelassul a rendszer, az információáramlás – magyarázza.
A férfihoz nyolc település tartozik; hetente kétszer járja végig őket, s tartja meg mindenütt azonos időben a fogadóórákat. A többi napon intézi az ügyeket és látogatja a gazdákat.
– Nem tisztázott az sem, hogy a szerződéses formát meg akarják-e tartani egyáltalán. Van olyan vélemény, hogy csak köztisztviselők végezzék ezt a munkát, mert ők hatósági személynek számítanak. Véleményem szerint ez butaság, ráadásul jóval drágább is. A vállalkozók számla ellenében dolgoznak, és maguk fizetik a társadalombiztosítási járulékot meg a többi közterhet, így az államnak feleannyiba kerülnek, mint egy köztisztviselő – fejti ki. Végezetül csak annyit mond: a hálózat az utóbbi időben igen sokat fejlődött, a feladatok sokrétűvé váltak, megoldásuk komoly szakismeretet igényel. Éppen ezért a szervezetnek politikától függetlenül kellene működnie. Ez lenne mindenki alapvető érdeke, de leginkább az egyébként sem könnyű helyzetben lévő gazdatársadalomé.
Újra jöhet a kamara
- Háttér -
A falugazdász-hálózat 1994. március 1-jén kezdte meg tevékenységét. A földművelésügyi tárca első lépcsőben 770 egyéni vállalkozóval kötött szerződést a feladat betöltésére. A felsőfokú végzettséggel rendelkező agrárszakemberek azonban rövid ideig láthatták el információval a termelőket, mert a kormányváltás után hamarosan kiderült: az új vezetés nem tart igényt munkájukra. Ezzel szemben több fórumon is elhangzott, szükség van a rájuk és a munkájukra. Ezt nem hagyhatta figyelmen kívül a Horn-kormány agrárirányítása sem, és köztes megoldásként a holdudvarához tartozó Magyar Agrárkamarát (MAK) bízta meg a falugazdász-hálózat felügyeletével. Az átvétel 1995. július elsejével történt meg, ekkor a falugazdászok átminősültek kamarai gazdajegyzővé, feladatkörük pedig annyiban változott, hogy ki kellett szolgálniuk a kamarai községi, városi mezőgazdasági bizottságokat is. A falugazdászok kamarai átvétele nem volt teljesen tét és érdek nélküli, mert az agrártárca 1995-ben 600 millió forintot fordított a falugazdászokra, az összeg felét, 300 millió forintot azonban a MAK-nak utalta át, hiszen a falugazdászok félévtől a szervezet égisze alá tartoztak.
Ma 1140 falugazda tevékenykedik, átlagosan három település jut rájuk fejenként. A választások előtt felröppent az a hír is, hogy az MSZP választási győzelme esetén ismét megszüntetné a hálózatot, ám a felvetést akkor a párt agrárszakértői és maga Medgyessy Péter is cáfolta. A múlt héten azonban arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy mi lesz a falugazdász-hálózattal, az agrártárca vezetésének bemutatkozó sajtótájékoztatóján Mészáros Gyula közigazgatási államtitkár, a MAK volt főtitkára azt válaszolta: minden lehetséges.
Nagy Ottó
origo.hu
Magyar szavak, amiket szinte senki sem ismer – Ön tudja mit jelentenek?
