Chirac köztársasági elnök az Elysée-palotából sugárzott tévéinterjúban arra hívta fel a franciákat, hogy éljenek szavazati jogukkal, adják meg a lehetőséget az UMP-nek (Unió az Elnöki Többségért), hogy a párt és a hozzá közel álló jobboldal többséget szerezzen a parlamentben, és ezzel kiegyensúlyozott törvényalkotó rendszer alakuljon a következő öt évre. Az 1997 óta fennálló politikai társbérlet a baloldali nemzetgyűlés és a középjobbot képviselő elnök között már eddig is paradox helyzetet teremtett, és nehezítette a hatékony munkát. A műsor után a baloldalt képviselő erők nehezményezték Chirac nyilvános véleményalkotását.
A vasárnapi első forduló előtt fölényes jobboldali többséget jeleznek a legfrissebb közvélemény-kutatási felmérések. Az IPSOS intézet a két forduló valószínűsíthető öszszesítéséből arra következtet, hogy az 577 tagú törvényhozásban a konzervatív oldalon 359-397 jobboldali képviselő, a parlamenti patkó bal felén 158-196 honatya, illetve képviselőnő foglalhat helyet. A június 16-i második fordulóba való továbbjutáshoz szükséges pártközi egyezkedésekből jó eséllyel kiszoruló szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) maximum négy képviselőt juttathat be a párizsi Bourbon-palotába. Az Ifop közvélemény-kutató hasonló tendenciát érzékel. Más típusú vizsgálata szerint 54 százalék tesz jobboldali győzelemre, a baloldalt 38 százalék kívánja befutónak látni. Négy százalék egyik felet sem részesíti előnyben, a megkérdezettek fennmaradó négy százaléka pedig nem kívánta felfedni pártrokonszenvét. A l’Express című hetilap e heti száma az Ifop-jelentést elemezve arra emlékezteti olvasóit, hogy a legutóbbi, 1997-es választások előtt a közvélemény-kutatók 320 fős jobboldali többséget prognosztizáltak a döntő összecsapás előtt, a valóság azonban rácáfolt erre: a most leköszönő törvényhozásban 318:249 volt a bal- és jobboldal aránya.
Holnap reggel érkezik Orbán Viktor exkluzív levele
