Egy eredendő bűnös vallomásai

Ma már kissé tanácstalanul élek – vallja be a huszonegyedik század kilátásait firtató kérdésünkre John Lukacs magyar származású, Amerikában élő neves történész, akit szerte a világon az elmúlt évszázad egyik legszókimondóbb és legtanultabb elméjének tekintenek. Lapunknak adott nyilatkozatában szól arról, hogy Isten görbe vonalakkal ír egyenesen, s ahogy az ember élete, úgy a történelem sem mechanikus inga.

Kocsi Margit
2002. 06. 14. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Meglehetősen banális a kérdés, talán mégsem érdektelen: milyen érzés hazajönni?
– Én gyakran jövök haza, kedvesem. A rendszerváltás óta minden évben legalább egyszer, néha többször, de a könyvhét alkalmából bizonyosan. Hogy milyen érzés? Nos, megvallom, nem látok nagy változásokat. Tizenkét évvel a rendszerváltás után is csak döcög előre ez az ország. Most Egy eredendő bűnös vallomásai címmel immár a tizenegyedik könyvem jelent meg Magyarországon. Eredetileg 1983 és 1985 között íródott, és az amerikaiaknak szólt. A kéziratot a hatvanadik születésnapom után fejeztem be, s 1990-ben jelent meg. Később felmerült, hogy ki kellene adni magyarul is. Egy ideig elhárítottam a gondolatot, ám mert Isten görbe vonalakkal ír egyenesen, végül majd hetvennyolc évesen beleegyeztem a kiadásba.
– Sokatmondó a cím. Kitárulkozik az olvasók előtt?
– Önéletrajzszerű, ám történészszemléletű mű. Régóta vallom, hogy a világ és a történelem alapja az, amit az emberek gondolnak és hisznek. Az egész világ helyzete, sőt anyagi szerkezete ennek következménye. Azt is tudjuk, hogy bűnre és jóra hajlamosan születünk. Erről szól a könyv, gondolatokról és meggyőződésekről, tehát semmi esetre sem a bűneim leltára. Ha untatni akarod az olvasót, mondj el neki mindent – figyelmeztetett egykor Voltaire. Ehhez tartom magam.
– Hogyan látja a világ folyását most, hogy átléptünk a huszadik századból a huszonegyedikbe? Mivel magyarázza, hogy ön már 1989-ben túljutott ezen az időhatáron?
– Nem kellett túl okosnak lenni ahhoz, hogy az emberben megszülessen ez a felismerés. Nálam a huszadik század 1914-től 1989-ig tartott, és 75 esztendőt ölel fel. A világ s benne főleg szegény Magyarország sorsát az első és a második világháború, majd a hidegháború határozta meg ebben az időszakban. A második világháború következménye volt az elsőnek, a hidegháború a másodiknak, 1989-ben pedig ez az egész lezárult.
– És mit vár a huszonegyedik századtól?
– Ma már kissé tanácstalanul élek. Ha agyonvernek, sem tudnám megmondani, hogy milyen nagy változások következnek.
– Ön írta egy alkalommal, hogy a demokrácia az emberi természetbe vetett hit túlértékelése, az utóbbi időben pedig egyfajta barbarizmus felé halad a világ…
– Nemcsak általában a demokrácia, hanem a szabadelvű, liberális demokrácia is túlzottan optimista emberképre épült. Nem akarok most különösebb prédikációba fogni, látni való azonban, hogy ez a világkép bizonyos mértékig már elavult. Rengeteg gonoszság, barbárság mutatkozott a felvilágosodott, technikailag előrehaladott huszadik században, ami nemcsak kívülről, hanem belülről is jött. A barbárság számtalan jelét tapasztalom magam is. A viselkedés, a beszédmód, a híradás, a hirdetés, az oktatás, a műveltség – mind-mind krízisbe kerültek. Mindazonáltal nem szabad kétségbe esni, hiszen miként az ember élete, a történelem sem mechanikus inga. Lesz erre a barbárságra reakció, szerintem, a világ minden táján, még az úgynevezett legfejlettebb országokban is, és nem visszafelé. Ahol élek, az Egyesült Államok is komoly válságon esik át a társadalom szintjén, viselkedésben, erkölcsökben.
– Hozott-e valamilyen változást az a sokk, amelyet a szeptember 11-i terrortámadások következtében átéltek az amerikaiak?
– Nem, nem hiszem. Tartok tőle, hogy a történtek fontosságát túlértékelik, de hát ez egyéni vélemény. Az a probléma, amely a Közel-Keleten van, nem szeptember 11-én kezdődött. Szeptember 11. talán azt bizonyította be, hogy a földkerekség legfejlettebb és legmodernebb országai is sebezhetők. De hogy mondjak valami jót is, szolgáljon vigaszul ez a mondás, amelyet gyakran és szívesen idézek: Semmi sem olyan rossz vagy jó, mint amilyennek látszik. Ámbár ez csak visszafelé nézve derül ki, hiszen az ember előre él, és csak azután gondolkodik.
– Mit gondol, hogyan kellene változnia a világnak, változtatnia a politikáján például az Egyesült Államoknak?
– Nem vagyok politikus. Én Amerikában is afféle magyaros, vidéki életet élek. A hírlapot is kétnapos késéssel olvasom. Az Egyesült Államok legnagyobb problémája – Magyarország még nem tart itt –, hogy újra át kell gondolnia haladásának elméletét. Nyilvánvalóan látszik ugyanis, hogy minél nagyobb teret nyer a technika és a technológia, annál sebezhetőbb az emberi élet, a társadalom, a környezetünk. A saját otthonomban – tegnap beszéltem a feleségemmel – a fő probléma most az, hogy a vakond befúrta magát a veteményeskertbe. Mondja meg, mit csináljak a vakonddal, ha hazamegyek? Lelőjem? Már előre látom, hogy túl fog járni az eszemen…
***

A reakciós mérlegeli a jellemet, de gyanakvással tekint a propagandára; hazafi, de nem nacionalista; híve a tradícióknak és a konzerválásnak, vagyis a régi állapotok fenntartásának, de nem híve a konzervativizmusnak; őrzi és védi a föld ősi adományait, és fenntartásokkal fogadja a technológia „áldásait”; a történelemben hisz, nem pedig az evolúcióban. Aki a huszadik század második felében reakciós, az minden lehetséges szakmai és társadalmi szempontból hátrányban van. De elkönyvelhet néhány előnyt is, ami a nyugati civilizáció mostani szomorú hanyatlása közepette bizony Isten áldása. A reakciós példának okáért felismeri, hogy az „időszerűvé vált eszme” (Victor Hugo avítt, tizenkilencedik századi kifejezését idézve) sokszor fabatkát sem ér. Ez a fajta szkepticizmus persze reakció az eszmék nagyrészt mechanikus és közönséges propagandaeszközökkel való terjesztésére a huszadik században.
(Részlet az Egy eredendő bűnös vallomásaiból)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.