Nemcsak mi, fiatalok, hanem az erdélyi magyar közvélemény egyre nagyobb része is úgy látja, hogy az RMDSZ vezetése az 1996-os kormányba lépés és a 2000-ben a PSD-vel, Iliescu pártjával kötött megállapodási paktum után a különböző kormányzati pozíciók miatt feladta mindazon elképzeléseket, amelyek az erdélyi magyarság önszerveződéséhez és megmaradásához nélkülözhetetlenek. Húszfős tagságunk az SZKT-ban az RMDSZ aktuális vezetésének egyik legnagyobb ellenzéke volt, szálkát jelentve a belső demokráciát sutba dobó vezetés szemében – mondta lapunknak Nagy Pál, a MIT volt elnöke, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének (MISZSZ) elnöke.
Az RMDSZ miniparlamentje másfél évvel ezelőtti ülésén, a képviselők mandátumigazolása során nem fogadta el a MIT saját szabályzata alapján előterjesztett képviselői névjegyzéket. – Azért is újítottuk meg a MIT képviselői listáját, mert azt tapasztaltuk, hogy azok az emberek, akik az RMDSZ-ben funkciót vállaltak vagy alkalmazottak voltak, sokkal fontosabbnak tartották az alkalmazotti státust, mint a MIT-hez való kötődést – mondta Nagy. Az SZKT-döntés nyomán a Magyar Ifjúsági Tanács vezetősége jogorvoslatért fordult az RMDSZ különböző fórumaihoz, majd tiltakozásul a MIT megszakított minden kapcsolatot a szövetséggel. Az RMDSZ szabályzat-felügyelő bizottsága több mint egyéves hallgatás után idén februárban megállapította, hogy az SZKT-nak nem állt jogában felülbírálnia a MIT képviselői névjegyzékét.
– A legutóbbi, május 25-i SZKT-ülésen részt vett volna a MIT-küldöttség is, hogy tisztázzuk a helyzetet és az RMDSZ-hez fűződő viszonyunkat. Azonban az ügy nem szerepelt az SZKT napirendi pontjai között. Az érvényes, jogerős szabályzat-felügyelői döntést Frunda György SZKT-elnök egyszerűen lesöpörte az asztalról, mondván, hogy ez nem jogerős – jelentette ki Nagy. Szerinte az utóbbi időben az RMDSZ többször is megpróbálta ellehetetleníteni a MIT tevékenységét: először a pénzügyi támogatások megvonásával, majd egy „ellen” ifjúsági szervezet létrehozásával. Eleinte az Itthon Fiatalon Mozgalmat támogatta a szövetség, s miután ez nem volt eredményes, jelenleg a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) nevű szervezet lett a „kiválasztott”.
Asztalos Csaba, Markó Béla elnök jogtanácsosa idén februárban megpróbálta levédetni a MIT nevet, de mivel ezt a korábbi vezetése megtette, így a próbálkozás sikertelen maradt.
– Az RMDSZ-vezetés tudja, nem legitim a kizárásunk, viszont azt is tudják, hogy a SZKT-ba húsz képviselőt mi delegálhatunk. Tehát hiába van saját ifjúsági szervezetük, azokat az embereket nem ültethetik be a MIT helyeire, mert ez törvénytelen lenne. Ha sikeresen levédték volna a MIT nevét, akkor azt odaajándékozták volna a saját szervezetüknek – véli Nagy. Mivel ez nem sikerült, most időhúzásba kezdtek. A legközelebbi SZKT-ülés ősszel lesz, ahol már a következő kongresszus előkészületei miatt nem foglalkoznak az esettel. A kongresszuson azután majd olyan alapszabályzat születik, amilyen nekik tetszik – hangsúlyozta Nagy. „Úgy látszik, ma az RMDSZ-vezetésnek kezekre van szüksége, akik szavaznak, nem fejekre akik gondolkoznak” – vélte Nagy Pál.
A rugalmassági megoldások jelenthetik a megoldást a magas és ingadozó energiaárakra
