Januárban, a karácsonyi halvásárlási láz lecsengése után a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) rendeletben szüntette meg az élő ponty importját, az Európába Izraelből bekerült koi herpeszvírus elleni védekezésre hivatkozva. A rendelkezést kijáró halászati szakemberek – a Haltermelők Országos Szövetsége (Haltermosz) és a Halászati Terméktanács (HT) – sürgették a rendelkezést a hazai pontyállomány védelmére hivatkozva, mondván, a hazai halegészségügyi helyzet jó, évek óta nem fordult elő járványos halbetegség Magyarországon, ne forduljon elő most se. Az eset pikantériája, hogy a hivatkozott betegség Európában valóban előfordul, de az alacsonyabb vízhőmérséklet miatt nem tud manifesztálódni, azaz betegséget sem okoz. A vírus az izraeli pontyállományt azért pusztította ki, mert az ottani 24 foknál melegebb víz kedvezett elterjedésének.
A lapunk birtokába került információk szerint azonban tudatosan megtervezett lépésről volt szó. Az intézkedés bevezetését követően ugyanis a ponty ára csaknem kétszáz forintot drágult, mert egyes nagy haltermelő csoportok korábban 400-450 forintos áron felvásárolták a halat a kistermelőktől, melyet később kétszáz forintos, esetenként magasabb haszonnal értékesítettek. A hazai halpiac jellegzetessége, hogy a jó idő beköszöntével szinte eltűnik a magyar ponty az üzletekből, mert a tenyésztők ekkor tudják elérni a legnagyobb súlygyarapodást, azaz ekkor hízlalják a halakat, melyek a melegebb idő miatt intenzívebben táplálkoznak. Az élő hal importtilalma mellett a feldolgozott és előhűtött hal importja engedélyezett volt. Az élőhal-ellátásban azonban zavarok adódtak, mert a kistermelőknél az említettek miatt nem volt hal, a Hortobágyi Halgazdaság Rt. különböző természetvédelmi okok miatt nem halászhatott, halat csak a lobbitól lehetett beszerezni, emelt áron.
Korábban áprilistól szeptemberig lehetett halat importálni. A hazai halas szakma azonban valószínűleg nem volt teljesen felkészülve a decemberben az unióval aláírt állat- és növény-egészségügyi fejezet aláírására, és az importkorlátozások fokozatos lebontására, ezért járta ki a herpeszvírusra hivatkozva az importstopot – nyilatkozta lapunknak egy neve elhallgatását kérő szakember. Véleménye szerint a piacvédelmi intézkedés még indokolt is lett volna, annak kivitelezése azonban nem, különös tekintettel arra, hogy a Haltermosz 2002-t a hal évének nyilvánította, és komoly pénzeket kapott az Agrármarketing Centrumtól reklámcélokra.
Hogy a termelőket mégesem érte teljesen készületlenül a decemberben aláírt uniós megállapodás, bizonyítja, hogy egy minisztériumi rendelet értelmében azoknak a termelőknek, akik október és december között bejelentették, hogy hajlandók halukat áprilisig tárolni, raktározási támogatást folyósítottak, kilónként harminc forintot. Ez azonban lehetőséget teremtett – különösen a nagyobb termelők számára – néhány számlázási trükk kivitelezésére. Nem kellett mást tenniük, mint hogy saját haluknak egy részét karácsonykor számla nélkül adják el, majd tavasszal halat vásároljanak a kistermelőktől, szintén számla nélkül, majd ugyanezeket az uszonyosokat mint saját árut – amit természetesen elvben egész télen tárolt-raktározott – eladják április– májusban számlával. És így máris eleget tettek a raktározási támogatáshoz szükséges feltételeknek.
Egy újabb miniszteri rendelet szerint azóta a közvetlen emberi fogyasztásra vagy feldolgozásra szánt élő ponty importja, szigorú feltételek mellett, ismét engedélyezett.
Balázs László, a HT igazgatója lapunknak elmondta: az importtilalom elrendelésére azért volt szükség, mert több európai országban leírták a vírust, ezért addig tanácsos volt felfüggeszteni az importot, amíg a hazai szakemberek meg nem győződtek az ottani állat-egészségügyi helyzetről. A tilalom jelenleg feloldás alatt van, a beérkező tételeket monitoringrendszerben vizsgálja az állat-egészségügyi hatóság, de a külföldről érkezett halat csak a végső felhasználás helyére, a feldolgozókhoz és az üzletláncokba lehet szállítani, ügyelve arra, hogy azok – a karanténozást kivéve – semmilyen hazai vízbe ne kerüljenek – erősítette meg Németh Antal, országos főállatorvos. Balázs László az import szükségességét megerősítette, mondván: az a nyári időszakban mindig megengedett volt. Hozátette: a hazai termelők is próbálják ezt az időszakot áthidalni, a folyamatos termelésre és ellátásra törekednek, hogy hazai hallal elégíthessék ki az igényeket.
Reformra szorul a tengeri halászat. Az Európai Bizottság nemrégiben elfogadta az EU közös halászati politikájának első, átfogó reformjára tett javaslatot, amelynek fő célja a halállományok rohamos csökkenésének megállítása, a fölösleges kapacitások leépítése és az ágazatra vonatkozó közösségi szabályozás hatékonyabb ellenőrzése. A reformcsomag megvalósítása összesen 820 millió euróba kerülne, és körülbelül harmincezer munkahely megszűnésével járna a 2006-ig terjedő időszakban. (MTI)
Szeretjük, mégis keveset fogyasztunk. Bár a halételek szerepe, fontossága az egészséges táplálkozásban közismert, és a halhús tetszési indexe magas, a 2,8 kilogrammos egy főre eső hazai halfogyasztás messze elmarad a kívanatos szinttől. Tavaly 28 ezer tonna halat termeltek Magyarországon, 21 ezer tonnát tógazdaságból, 7 ezer tonnát természetes vizekből – ebből 4,5 ezer tonnát horgászok – fogtak. Az összes mennyiség 65 százaléka volt ponty, 20 százalékát busa és amúr, 15 százalékát pedig ragadozók tették ki. Az elmúlt évben – annak ellenére, hogy fő exportpiacainkat, Németországot, Belgiumot, Olaszországot és Lengyelországot megtartottuk – 100 tonnával csökkent a halexportunk. Ugyanakkor élőhal-importunk 540 tonnára növekedett. Az import jelentős része ponty, 385 tonna volt, 70 tonnát a pisztrángfélék tettek ki, míg a fennmaradó mintegy 90 tonnát az akváriumi díszhalak alkották. Friss, fagyasztott és füstölt hal 6930 tonna érkezett az országba, míg halkonzervből 7300 tonnát importáltunk. (P. N. O.)
villamosenergia kereslet
A rugalmassági megoldások jelenthetik a megoldást a magas és ingadozó energiaárakra
