Kamatemelési hajrá a bankoknál

A bankszövetség főtitkára szerint kamatemelésre kényszerülhetnek a hitelintézetek az erősödő inflációs várakozások és az arra reagáló jegybanki lépés nyomán. A szervezet friss tanulmánya szerint az idén minden bizonnyal kisebb lesz a tavalyi 150 milliárdosnál a bankszektor nyeresége.

Rövidesen kamatemelkedés várható a bankoknál az erősödő inflációs várakozások és a jegybank közelmúltbeli kamatnövelő lépése miatt – nyilatkozta ifj. Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára a Magyar Nemzetnek. Úgy vélte: az MNB lépése jelzésértékű volt, s a legtöbb pénzintézet előbb-utóbb megérzi, hogy magasabb inflációs prognózisok idején nem lehet „szél ellen vitorlázni”. Betéti oldalon emellett szintén a kamatemelést mozdíthatja elő, hogy a hitelintézetek egyre inkább forrásszűkében vannak: jegybanki adatok szerint a lakossági betétállomány csak minimálisan, egy százalékkal bővült az idei első negyedévben. A társaságoknak így valamivel növelni kell betéti kamataikat, hogy az ennek révén beérkező több pénzt azután drágábban ki tudják helyezni.
A piac gyors reagálását jelzi, hogy a Raiffeisen és az Inter-Európa Bank már a múlt héten átlagosan 0,3–0,8 százalékponttal emelte lekötött lakossági betéteinek kamatát. Példájukat a K&H Bank is követi, amely – mint lapunknak a hitelintézet megerősítette – ma jelenti be hivatalosan az emelést.
Kérdéses viszont, hogy e lépéseket nem követi-e a hitelkamatok növekedése is. A bankszövetség főtitkára csak hosszabb távon számít a két kamatfajta közti marzs szűkülésére, akkor is elsősorban a vállalati üzletágban.
Az idén a tavalyinál rosszabb év köszönt a hitelintézetekre: a társaságok tőkéjére vetített nyereség nagy valószínűséggel kisebb lesz a 2001. évi kiugró adatokhoz képest – derül ki a bankszövetség pár napja közzétett idei első negyedévi elemzéséből. Emlékezetes: a bankok összesített adózás előtti profitja tavaly 150 milliárdos volt, ami csaknem ötvenmilliárd forinttal haladta meg az előző évit.
A tanulmány szerint a tavalyi profitbővülésből majdnem harmincmilliárd forintot a bankok egyszeri rendkívüli bevételeiknek – irodaépületek eladásának, olcsóbb bérleteknek, rossz eszközök értékesítésnek és nyomában céltartalékok felszabadításának – köszönhettek. Az állam bizonyos terheket át is vállalt a piaci szereplőktől (például az OTP Bank esetében a régi lakáshitellel tartozók törlesztéseinek egy részét).
Ronthatja az eredményt, hogy a működési költségeken – például az alkalmazotti létszám egy részének elbocsátásával – már aligha lehet tovább spórolni. Tavaly 26,3 ezer fő dolgozott a bankszektorban, ami még az előző évek elbocsátási hullámai után is háromszáz fős csökkenést jelent a 2000-es évhez képest. Az – még az MNB-kamatemelés előtt megfogalmazott – elemzés arra is rámutat, a bankok kamateredményének növekedését tavaly meghaladta az értékvesztés. A főtitkár szerint emellett nem kizárt az sem, hogy az idén nő a társaságok hitelezési kockázata. Az esetleg „bedőlő” kölcsönökre elkülönített belső tartalék pedig ismét csak az eredményt csökkenti majd.