A látogató számára természetesen minden lehetőség ünnepet jelent, amikor e ritkaságokkal találkozhat, aligha sokallja tehát, hogy 1990 óta ötödik alkalommal mutatnak be corvinákat Budapesten. A kölcsönzés azonban drága, a műtárgyakat különleges körülmények között kell utaztatni, kiállítani. Egy-egy ilyen reprezentatív bemutató megszervezését dr. Karsay Orsolya, az OSZK kézirattárának vezetője szerint csak akkor vállalja az intézmény, ha annak igen fontos okai vannak.
– Az ilyen felbecsülhetetlen értékű alkotásokból a nagyközönség számára is fontos új kutatási eredmények miatt érdemes kiállítást rendezni – mondja –, vagy éppen a fontos évfordulókhoz, alkalmakhoz kapcsolódó kiállítások vezetnek új eredményekhez. Az 1990-es, Mátyás király halálának ötszázadik évfordulóján rendezett bemutató, amelyen a világon ismert 216 corvinából 131 szerepelt, példa mindkét esetre. Egy humanista úgy fogalmazott, Mátyás a könyvgyűjtésben is „fölülmúlta a többi fejedelmet” – kézenfekvő volt hát a lehető legátfogóbb kiállítást megrendezni a corvinákból. Akkor az összeállítást humanista könyvtárként mutattuk be, középpontban Mátyás, Betarix, Corvin János személyes vonatkozású dokumentumaival, hogy megmutassuk, a humanizmus egyéniségük lényegéhez tartozott. E tárlat kapcsán kezdtem Naldus Nadius dicsőítő énekével foglalkozni: korábban úgy vélték, e mű Mátyás könyvtárának katalógusa, de kiderült, általában a humanista könyvtárak dicséretét zengi.
– A kilencvenes évek corvinakiállításai két-három évenként követték egymást. Mi adott alkalmat a különböző tárlatok megrendezésére?
– 1993-ban Erzsébet angol királynő hivatalos látogatásának egyik állomása volt a kiállítás, ezért a magyar uralkodói reprezentáció írásos dokumentumait emeltük ki a corvinákból, és az Aranybullát is kölcsönkértük. A millecentenárium alkalmából a ciméliagyűjtemény, a középkori kódexanyag részeként kerültek értékes corvinák, ősnyomtatványok a közönség elé. Utóbbiak értékét – például a Mátyás király számára különösen gazdagon megformált Thuróczy-krónikáét – az emelte, hogy kézzel díszítették őket.
– Milyen, Magyarországon eddig be nem mutatott műveket láthattak az érdeklődők a legutóbbi, a millennium alkalmából rendezett kiállításon?
– A két évvel ezelőtti kiállítás anyagát három kiemelkedő jelentőségű mű köré csoportosítottuk. A Magyarországról elkerült admonti biblia volt az egyik, amelyet a XIII. század elején Csatáron, a kis Zala megyei faluban használtak, ennek két lapja került a közönség elé. Ugyancsak ekkor láthatták először a látogatók az Anjou-legendárium külföldön őrzött lapjait. A harmadik teremben kiállított zsoltároskönyvhöz viszont jelentős tudományos felfedezés kötődik. Észrevettük ugyanis, hogy a Nagyluccsei Orbán püspök, alkancellár tulajdonába került mű kopott vörös bársonykötése alól bőrkötés sarka kandikál ki. Amikor a restaurátorok lefejtették a külső burkot, az eredeti kötés stílusa alapján kiderült, hogy újabb, a budai kódexmásoló műhelyben készült corvinát azonosíthatunk. Mátyás címere nem volt a kötetben, így ezt a példányt feltehetően nem ő rendelte meg, hogy később elajándékozza. Ebből pedig az következik, hogy e műhely a királyon kívül az ország előkelő urait is ellátta, s bizonyos értelemben szélesebb volt a humanista műveltség köre, mint azt korábban feltételeztük.
– A mostani tárlat ünnepi alkalmát a közgyűjtemény alapításának kétszázadik évfordulója adja. De talán ennél is fontosabbak a tudományos felfedezések, amelyek ezúttal nem követik, hanem megelőzik a tárlatot. A szálak Firenzébe vezetnek…
– A kiállítás előzményei az előző kiállításig vezethetők vissza. Akkoriban került sor ugyanis arra a tudományos konferenciára is, amelyen az olasz kutató, Angela Dillon Bussi asszony bejelentette, hogy a firenzei Biblioteca Medicea Laurenzianában számos művel kapcsolatban sikerült bebizonyítani, hogy eredetileg Mátyás megrendelésére készültek. Ezek közül mutathatunk be most 19-et. A húsz saját állományunkban lévő és tizenkilenc firenzei kódex mellett hét kötet érkezett a bécsi Nemzeti Könyvtárból, melyben néhány példánnyal több corvinát őriznek, mint az Országos Széchényi Könyvtárban (az OSZK állománya harmincöt kötetből áll). Ide humanisták vittek jó néhány corvinát, ezzel tulajdonképpen megmentve őket a hamarosan bekövetkezett török pusztítástól. A most kölcsönzött művek még nem szerepeltek magyarországi kiállításon; ezúttal kifejezetten ezeket kértük, mert e tárlat egyik fő témájára, a studiolóra vonatkozó ábrázolások szerepelnek bennük. E studiolók – dolgozó- és könyvtárszobák – az ismeretszerzés, az elmélyülés helyiségei voltak, díszes kiképzésükkel egyben a reprezentáció terei is. Általában a tudomány, a művészetpártolás, a legitimáció lehetőségét is biztosították, s ez Mátyás számára éppen olyan fontos volt, mint jó néhány, kereskedőből vagy éppen hadvezérből uralkodóvá vált itáliai fejedelmi családnak, a Medicieknek, a Montefeltréknek és a többieknek. Mátyás felesége, Beatrix is olyan nápolyi király lánya volt, aki szintén koronázatlan király „fattya”-ként született. Négy kötet jött Németországból, a Herzog August Bibliothekből, ahová még Corvin János özvegye vitt ki könyveket, aki másodjára Brandenburgi György felesége lett. Ez a könyvtár nagyon ritkán kölcsönöz, ami nem azt jelenti, hogy féltékeny az értékeire: kutatóintézetként is működik, betekintést enged magyar szempontból is rangos gyűjteményébe. Ősszel pedig Modenában lesz nagy corvinakiállítás, amelyen a humanizmus és a könyv kapcsolata kerül a középpontba – a mintegy nyolcvan kiállított tomus között néhány az OSZK gyűjteményéből utazik Itáliába.
– Ha dióhéjban össze lehet foglalni hosszú évek tudományos kutatásait, hogyan derült fény az ismeretlen corvinákra?
– Bizonyos művekben Mátyás király címerét természetesen eddig is számon tartották, most azonban befejezetlen művekről van szó, amelyek jóval korábban készültek, mint ahogyan a leltárkönyvekbe bejegyezték őket. Ezek is több csoportra oszthatók. Az egyik csoport darabjai Attavante híres műhelyéből korán Lorenzo Medicihez kerültek – őt nevezték „il Magnificó”-nak, csodálatosnak. A másik csoport darabjait 1513 körül fejezték be, amikor Giulio Medici X. Leo néven pápa lett, és több olyan csoport is van, amelyek darabjai Firenzében készültek, de sosem kerültek a Mediciek tulajdonába. A Firenzéből kölcsönzött anyagban különlegesen értékes művek vannak, mint a már ismert biblia, a Di Giovanni testvérek alkotása, amelynek zsoltáros kötetében, a kettős címlapon Mátyás Dávidként jelenik meg az egyik oldalon, a másikon pedig Dávid mögött, uralkodói öltözetben kora más előkelőségeivel.
– Az újonnan felfedezett corvinák azon művek közé tartoznak, amelyek létezéséről a kortárs humanisták is hírt adnak, sőt amelyek után a Mátyást követő magyar uralkodók is érdeklődtek levélben…
– A humanisták híradásait a kutatók sokáig egyszerű fecsegésnek tekintették. Mátyás hirtelen bekövetkezett halála idején mintegy százötven művön dolgoztak a firenzei másolók, miniátorok, amelyeket ő rendelt meg könyvtára számára. Halálakor a munka hirtelen megszakadt, ami természetes, hiszen bizonytalanná vált, hogy kifizeti-e valaki a megrendelést. A Mediciek pedig, arra hivatkozva, hogy Mátyás jelentős összegekkel tartozott nekik, rátették kezüket a könyvek egy részére. Hogy pontosan hogyan és mikor, ez a kérdés további feladatokat ad a kutatásnak, hiszen Mátyás halála után alig négy évvel elűzték a Medicieket Firenzéből, s csak hosszabb idő után térhettek vissza diadalmasan a toszkán fővárosba. Természetesen annak vizsgálatát is folytatni kell, hogy mit jelent a corvina fogalma. Erre lesz is módja a magyar kutatóknak, hiszen az olasz kollégák a felfedezés publiklását átengedték nekünk.
– Különtermet szentel a kiállítás a reneszánsz művelődés helyszínének, a studiolónak, a könyv közegének. Hogyan jelenik meg ez a helyszín a tárlaton?
– Főként olyan ábrázolásokat láthatunk, amelyeken Szent Jeromos és Szent Ágoston jelenik meg: ők voltak azok az egyházatyák, akiknek tudományos tevékenységét az utókor a legerőteljesebben hangsúlyozta. Nagyon szép studioloábrázolásokat tartalmazó kódexek érkeztek Bécsből – egyiküknek csak a kötését mutathatjuk be állományvédelmi okokból. Az Ulászló alatt készült kötés azt mutatja, hogy a híres könyvtár, noha Mátyás személyétől elválaszthatatlan, halálával sem indult romlásnak, még évtizedeken át egyben maradt. A studiolók falát többnyire értékes intarziával burkolták, fölöttük mitológiai, csillagászati vagy az erényeket ábrázoló képciklusokat helyeztek el, ahogyan ez az itáliai fejedelmi udvarokban több helyen ma is látható – tárlatunkon a Szépművészeti Múzeumból kölcsönzött képek idézik meg a környezetet. A második terem kötetei mellett hangszereket, csillagászati és más műszereket, természeti ritkaságokat is bemutatunk, jelezve, hogy a studiolókban ezeknek az értékes tárgyaknak is helyük volt: a szellemi javak anyagi megtestesülését jelképezték.
– A humanizmus szellemiségében a jövő, az újjászületés fogalma elválaszthatatlan az 1500–2000 évvel korábbi görög–római kultúrától.
– Éppen ezt érzékeltetik a kiállítás harmadik termének kódexei, amelyekben all’ antica, azaz antikizáló stílusban készült ábrázolások láthatók. Ez volt a reneszánsz legkedveltebb stílusa, az uralkodói reprezentáció eszköze. Az új művészet, a reneszánsz és a gótika egyébként évtizedeken át párhuzamosan létezett az Alpoktól északra, így Magyarországon is, de azt azért nem mondhatni, hogy az udvar a reneszánsz, míg az egyház a gótika művészetét kedvelte, hiszen a művelt humanisták legtöbbje maga is egyházi ember volt. Ebben a teremben a legszebb mű a Philostratus-kódex, szintén kettős címlappal, amely diadalmenetet ábrázol, valószínűleg a bécsi bevonulást, egy diadalszekéren Corvin Jánost látjuk, betegségéből következő jellegzetes tartásával. Humanisták művei láthatók itt, akik, mint például Ficino, közvetlenül Mátyásnak ajánlották munkájukat, vagy Cortesiusé, Carboé, akik a király dicsőségét éneklik meg.
– A kiállítás augusztusig várja a látogatókat, és bízvást ragyogónak nevezhető értékeket mutat be. De várható-e újabb tudományos felfedezés ettől a tárlattól?
– Talán már túlléphetünk azon, hogy a fő feladatunk a corvinák azonosítása legyen. Egyre több energiát kell fordítanunk a megkérdőjelezhetetlen művek további, elmélyültebb feldolgozására, amiben szerencsére nagy segítségünkre van, hogy a kutatók új generációi jelentkeznek. Pócs Dániel például elvégezte a Didimos-kódex komplex feltárását. Az Országos Széchényi Könyvtár a mostani kiállítás megnyitására digitálisan is elérhetővé tette legszebb corvináinak lapjait, s hamarosan elkészül a teljes feldolgozás, amelyet DVD-n szeretnék közzétenni. 2004-re pedig megvalósulhat a nagy terv, hogy nemcsak a Magyarországon őrzött, de az összes ismert corvinát digitalizált változatban ismerhetik meg az érdeklődők.
ETO FC
Magyar válogatott játékos tehet keresztbe a Győrnek a Konferencialigában
