Ma tárgyalnak a költségvetésről

A mai kormányülésen feltehetően szó esik majd a száznapos program költségeinek előteremtéséről. Az első öthavi számokat nézve világos, hogy módosításra szorul az idei költségvetés, ám az kérdéses, hogy a pénzügyi tárca miből kívánja előteremteni a további kiadások fedezetét.

Várhatóan ma tárgyal a kormány a költségvetés helyzetének rendezéséről. Az első öt hónap adatai alapján egyértelműen látszik, hogy nagy ellentét feszül a célul kitűzött 3,2-3,5 százalékos, GDP-arányos éves deficit és a tényleges helyzet között.
Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – hiánya május végére 409,3 milliárd forintra emelkedett, ami az éves előirányzat 81 százalékának felel meg. A központi költségvetésben május végéig 280,2 milliárd forintos deficit keletkezett, ami az éves előirányzat 57,6 százaléka. Az elkülönített állami pénzalapok egyenlege egyelőre 7,2 milliárd forintos többletet mutat, ami 9,4 milliárd forinttal kedvezőbb az év egészére tervezett 2,2 milliárdos hiánynál. Aggasztó képet mutatnak ugyanakkor a társadalombiztosítási alapok: az első öthavi, 136,3 milliárd forintos deficit majdnem nyolcszorosa az egész évre kalkulált 17,2 milliárd forintnak.
A lehetséges forrásokat tekintve már jól látszik, hogy a Pénzügyminisztérium új első embere jelentős többletbevétellel számol: László Csaba példának okáért már említést tett az általános forgalmi adó előirányzatának megemeléséről.
A bevételi előirányzatok felsrófolása javíthatja ugyan a költségvetés pozícióját, ám még mindig nem látható a beígért többletjuttatások fedezete: ennek megfelelően minden elemző egyetért abban, hogy nem teljesíthető az idei évre tervezett költségvetési hiány, az éves államháztartási deficit elérheti a GDP 4-6 százalékát is.
Varga Mihály, László Csaba elődje szerint az új kormányzatnak három eszköz – vagy azok kombinációja – áll rendelkezésére ígéretei végrehajtásához: az államháztartási deficit vagy az államadósság növelése, illetve a privatizáció felgyorsítása. Kérdés, hogy a Bokros-tanítványként számon tartott László Csaba mennyire áldozza fel az egyensúlyt a jóléti juttatások oltárán, illetve milyen eszközöket választ a stabilitás fenntartásához.
Hasonló gondolatok foglalkoztatják Magyarországgal kapcsolatban a külföldi sajtót is: a Frankfurter Allgemeine Zeitung hétfőn A magyar kormány emeli az állami kiadásokat címmel közölt budapesti tudósítást. Carola Kaps, a konzervatív újság gazdasági tudósítója beszámolt a múlt pénteki kormányülésen hozott döntésekről, amelyek évi 1,43 milliárd euróval terhelik a költségvetést, hozzátéve: a béremelésekkel Medgyessy Péter miniszterelnök a választási hadjáratban tett ígéretét váltja valóra. Mivel az államkassza nagyjából üres, Kaps szerint a kormánynak hitelt kell majd felvennie. A német tudósító megjegyezte: magyar szakértők és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) korábban óva intettek az állami kiadások felduzzasztásától, sürgetve az állami pénzügyek konszolidálását. A lap emlékeztetett rá, hogy a GDP-arányos hiány az IMF becslése szerint 5,5 százalékos, sőt, talán 6 százalékos lesz idén. Egyes közgazdászok az 1995-ös válság megismétlődésétől tartanak; az akkori pénzügyminiszter, Bokros Lajos csak drasztikus takarékossági csomagtervvel tudta elhárítani a fenyegető fizetésképtelenséget – emlékeztetett a tudósító.

Nehézségek a kampányígéretek finanszírozásában. A szocialista– liberális koalíciónak, amely csekély többséggel győzött a magyarországi parlamenti választásokon, gondjai lesznek költséges választási ígéretei finanszírozásával – írta a Gazeta Wyborcza című lengyel napilap. A jegybank elemzőit idézve megállapította, hogy a költségvetés hiánya tovább nő, ha a Medgyessy-kormány nem lesz képes gátat vetni a közpénzek elköltésének. (MTI)