Teljes mértékben törvényesen járt el a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az MFB vezetőinek kinevezését megelőző engedélyezési eljárás során – jelentette ki Gulácsi Ferenc, a PSZÁF szóvivője a Magyar Nemzetben tegnap Törvényen kívül helyezték az MFB-t címmel megjelent írásunkra reagálva. Szász Károly, a felügyelet elnöke ugyanakkor kifejezte aggályait és kétségeit a Miniszterelnöki Hivatalnak (MeH). – Nem mindegyik kinevezésre szánt vezetőjelölt személyéről mondható el, hogy köztiszteletben álló és etikailag támadhatatlan – állítja a PSZÁF elnöke. A felügyelet felhívta a figyelmet: a törvény szerint az MFB élén elnök-vezérigazgató áll, ezért kinevezéséről gondoskodni kell.
Korábbi cikkünkben azt állítottuk, hogy a PSZÁF elnöke is törvényt sértett, amikor a szakosított pénzintézetként működő MFB-ről szóló jogszabályt figyelmen kívül hagyva járt el a felügyeleti engedélyezési eljárásban, vagyis engedélyezte, hogy két ügyvezető vezesse a bankot a törvényben előírt elnök-vezérigazgató helyett.
Gulácsi Ferenc határozottan cáfolta lapunk állítását, hozzátéve: a felügyelet határozata csak arról szólhat, amit az engedélyt benyújtó a kérelmében rögzített. Vagyis a felügyelet csupán arról hozott döntést az engedélyezési eljárásában, hogy az MFB-hez vezető jelöltjei megfelelnek-e a hitelintézeti törvény által támasztott feltételeknek.
Ez azt jelenti, hogy az MFB-ről szóló törvény rendelkezését – miszerint az MFB élén elnök-vezérigazgató áll – a kinevezésre jogosult Miniszterelnöki Hivatalt irányító miniszternek kell betartania.
Gulácsi hangsúlyozta: a felügyelet nem az elnök-vezérigazgató személyét engedélyezi, hanem a vezető állásúakét – ahogy a hitelintézeti törvény is előírja –, ám az már nem felügyeleti kérdés, hogy ezek közül azután kit miként választanak meg vagy neveznek ki vezetőnek. A kinevezett személyt, személyeket utólag bejelentik a felügyeletnek, amit az tudomásul vesz.
A felügyeletnek nincsen mérlegelési joga – szögezte le Gulácsi. Egy személy üzleti, emberi alkalmasságát és megbízhatóságát tények nélkül a PSZÁF nem kérdőjelezheti meg, a magyarországi jogszabályok ezt nem teszik lehetővé. A felügyelet kizárólag a jogszabályok szerint jár és járhat el, mint ahogy a felügyelt intézményektől is a szabályszerű működést követeli meg.
Mint azt tegnap közöltük, a felügyelet május 29-én négy óra leforgása alatt meghozta a döntést a kinevezések engedélyezéséről. Gulácsi ezt azzal magyarázta, hogy az ilyen kinevezéseket megelőző eljárást a felügyelet igen rövid idő alatt képes lefolytatni. A PSZÁF minden ilyen ügyben igyekszik rugalmasan eljárni, más hitelintézet kérelme esetén is történt az MFB esetéhez hasonló, villámgyors engedélyezés.
A május 30-án született döntést a felügyelet egyszerre közölte hivatalos közlönyében – a Magyar Tőkepiac június 5-i számában – a MeH módosított kérelmére hozott június 4-i határozatával. Ezt Gulácsi azzal indokolta, hogy a felügyelet addig nem teheti közzé a dokumentumot, amíg azt a kérelmező nem kapta kézhez. Gulácsi Ferenc felhívta a figyelmet a határozat egyik pontjára, miszerint a felügyelet az engedélyezési eljárását kizárólag a hitelintézeti törvény figyelembevételével folytatta le.
Ugyanakkor a PSZÁF szóvivője tájékoztatta lapunkat arról is, hogy Szász Károly, a felügyelet elnöke az MFB vezetőinek kinevezésére jogosult Miniszterelnöki Hivatalt felügyelő miniszternek levélben fejezte ki „aggályait és kétségeit arról, hogy nem mindegyik kinevezésre szánt vezetőjelölt személyről mondható el az: köztiszteletben álló és etikailag támadhatatlan”.
A PSZÁF külön levélben hívta fel a MeH figyelmét arra, hogy az MFB-ről mint szakosított pénzintézetről szóló hatályos törvény rendelkezése szerint a Magyar Fejlesztési Bankot a vele munkaviszonyban álló elnök-vezérigazgató irányítja, ezért a kinevezéséről gondoskodni kell.
Eközben információnk szerint az MFB-nél a Proware Kft. továbbra is folytatja a bank átvilágítása részeként a vizsgálatot.
Mint arról tegnapi cikkünkben beszámoltunk, a rendőrségi kihallgatásokra emlékeztető meghallgatásokat egy háromtagú bizottság végzi, a „vallomásokat” hangszalagra rögzítik és gyorsíró is lejegyzi. Horváth József, az MFB sajtószóvivője elmondta: a banknál nem vizsgálat folyik, hanem az átvilágítás részeként „interjúkat készítenek” a vezető munkatársakkal.
Kérdésünkre, kitől kapott megbízást a feladatra a Proware Kft., Horváth megígérte, hogy utánanéz és rövidesen válaszol.
Az MFB szervezeti és működési szabályzata rendelkezik arról, hogy a bank belső átvilágítási feladataira ki adhat külső magáncégnek megbízást és milyen módon, ám a Miniszterelnöki Hivatal – információink szerint – nem szerepel a megbízásra jogosultak között.
Erős János, az MFB új igazgatóságának tagja és egyik ügyvezetője tegnap MTI-közleményben tudatta: vizsgálják Baranyay László, az MFB volt elnök-vezérigazgatójának és vezetőtársainak szerződését. A vizsgálat várhatóan a jövő hét végén zárul le.
„Állami tulajdonú bank esetében, amit az adófizetők pénze tart fenn, egy ilyen nagyságrendű végkielégítés joggal irritál mindenkit, természetesen a bank új vezetését is” – áll Erős János közleményében.
A Magyar Hírlap tegnap arról számolt be, hogy Baranyay végkielégítése elérheti a kétszázmillió forintot is. Baranyay laptársunknak a végkielégítésre vonatkozóan annyit jegyzett meg: „a kétszázmillió nem pontos szám”.
***
A PR- és marketingterület egyik felelőse lesz a Magyar Fejlesztési Bankban Ábri Judit, Kovács László MSZP-elnök korábbi médiaszereplési tanácsadója – tudtuk meg. Ábri neve a tavalyi MiG–29-es vadászgépek modernizációja körül kipattant botrányban vált ismertté. Az MFB-ben kérdésünkre megerősítették, hogy Ábri többször egyeztetett már a bank új felső vezetőivel, sőt telefonhívásunk idején is éppen Erős János és Zdeborsky György irodájában tartózkodott. Horváth József, az MFB szóvivője a Magyar Nemzetnek azt állította: Ábri nem kap vezetői posztot a bankban, hanem külső szerződés alapján segíti majd a munkájukat.
Lapunk tavaly nyáron tényfeltáró riportot közölt, amelyből kiderült, hogy egyes kisgazda, valamint szocialista érdekcsoportok intenzíven lobbiztak, hogy új gépek bérlése helyett inkább modernizálják a MiG–29-eseket. A feladatot a német–orosz MAPS végezte volna el. A húszmilliárd forintos munkára pályázó konzorcium német tagjának érdekeit Fazakas Szabolcs, a Horn-kormány ipari minisztere, mostani MSZP-s képviselő és Ábri Judit képviselte a tárgyalásokon. Azt is megtudtuk: a tervvel összefüggésben 2000-ben homályos céllal nyolcmillió eurót – csaknem kétmilliárd forintot – helyeztek letétbe német részről. A gyanús ügyletet feltáró riportsorozatunk is szerepet játszhatott abban, hogy a beruházást végül az Orbán-kormány lefújta.
***
Az MFB sajtóirodája közleményben tudatja, hogy az MFB-ben és a Konzumbankban továbbra is zavartalan a családi gazdálkodók, valamint a mezőgazdasági kedvezményes hitelkérelmek befogadása és feldolgozása. A bank a jóváhagyott hiteleket is folyósítja. Lapunkat korábban arról tájékoztatták megbízható fejlesztési banki forrásból, hogy felfüggesztették az agrárhitelezést. Ezt az MFB nem cáfolta közleményében, ami azt jelentheti, hogy a korábbi felfüggesztő intézkedést a bank ügyvezetői visszavonhatták.
Nem lesznek MFB-kötvények? Kiss Elemér, a kancelláriát vezető miniszter hét eleji bejelentésének megfelelően a kormány várhatóan ma hagyja jóvá az MFB-ről szóló, egy éve megszületett törvény módosítási tervezetét (ezt szerdán már megvitatta a közigazgatási államtitkári értekezlet). Információnk szerint a jogszabály-változtatást a költségvetési törvény módosításának részeként viszik be az Országgyűlés elé. A kormányzat mind az állami büdzsé átalakítását, mind az új MFB-törvényt erőltetett tempóban, még június végéig el kívánja fogadtatni az Országgyűléssel. Az új MFB-törvény szétválasztja az intézmény élén az eddigi elnök-vezérigazgatói posztot. A Magyar Fejlesztési Banktól a privatizációs társasághoz kerülhet vissza az az értesülésünk szerint csaknem száz cég, amely az új kormányzat szerint nem tartozik az MFB fejlesztési jellegű funkciójához. Elképzelhető azonban az is, hogy egyes társaságokat – így a sztrádaépítő Nemzeti Autópálya Rt.-t és leánycégeit – közvetlenül a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) alá sorolnak majd. A pénzügyi tárcának és a GKM-nek várhatóan hetek alatt kell összeállítania és felértékeltetnie – nyilvánvalóan „külsős”, független szakértőkkel – az átadandó cégeket. A mostani törvénymódosítás nem érinti majd az MFB (a korábbi ellenzék által hevesen támadott) tőke- és hitelmegbízhatósági (prudenciális) szabályait, sem a tevékenységi körre vonatkozó részeket. Szakértők szerint a kabinet által sürgetett technikai módosítások után ezeket is hamarosan átvizsgálják. Így nem kizárt, hogy ősszel egy „második hullámban” ismét módosítják majd a törvényt. Az MFB-t a kancellária alól várhatóan egy kormányhatározattal sorolják majd a GKM alá. A kabinet viszont ma nem dönt az MFB működéséhez elengedhetetlen – s az Állami Számvevőszék által is a legsürgősebb feladatnak ítélt – egyéb kiegészítő rendeletek elfogadásáról. Így továbbra sem szabályozzák az MFB befektetéseinek, kintlevőségeinek minősítését, sem az államkincstárral való elszámolás módját. Úgy tudjuk, utóbbi téma azonban hamarosan ismét terítékre kerül. Kormányzati körökben nehezményezik az MFB önálló kötvénykibocsátási jogát, mert úgymond „keresztbe szervezi” az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) hasonló műveleteit, ráadásul a bank az államkötvények hozamaihoz képest csak pár tucat bázisponttal drágábban tud forrást bevonni. Emiatt nem kizárt, hogy hamarosan elveszik az MFB kötvénykibocsátási jogosítványát, miközben a bank heteken belül 15 milliárd forint értékben tervezi piacra dobni kötvényeit.
Német Kupa
Willi Orbán volt a Lipcse hőse, Dárdai Bencéék kilencgólos sikert arattak + videó
