Moszkva nyugtatja Pekinget

Moszkva kiegyensúlyozottan kíván politizálni a Kelet és a Nyugat között, hangsúlyozta háromnapos pekingi vizitje során Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter. A kínai út – amelynek során a befolyásos politikus szinte minden magas rangú vezetővel, köztük Csiang Cö-min pártelnökkel is találkozott – időzítése nem véletlen, hiszen Peking ugyancsak kényszeredetten üdvözölte Oroszország és a Nyugat látványos közeledését.
Kínát már eleve meglepte az a gyorsaság, amellyel Oroszország tavaly szeptember 11. után támogatását adta a nemzetközi terrorizmusellenes harchoz, majd furcsállta, hogy Putyin oly hamar elfogadta az ABM rakétaszerződés egyoldalú amerikai felmondását. Bush minapi látványos és baráti moszkvai látogatása, valamint a NATO–orosz viszony magasabb szintre emelése ismét fejtörést okoz Kínának, hiszen Moszkva és Peking stratégiai partnersége azért nagyrészt az Egyesült Államok szerepének kiegyensúlyozásán alapult. Az is élénken érdekelheti az ázsiai óriást, milyen lépéseket tesz a NATO Közép-Ázsia felé, ahol neki is komoly érdekei vannak, hosszú távon pedig kiterjedhet-e a gyakorlatban is az észak-atlanti szövetség egészen a nagy falig?
A Putyin elnök bizalmasának számító orosz védelmi miniszter most a katonai együttműködés fejlesztéséről szóló megállapodásokkal is igazolni próbálta, hogy Moszkva kiegyensúlyozott politikát folytat. A lapunk által megkérdezett orosz biztonságpolitikai szakértő, Viktor Litovkin hasonlóképpen úgy fogalmazott, hogy Oroszország eurázsiai állam, így a Kelet és Nyugat közötti összekötőkapocs lehet. Minden- esetre úgy kell politizálnia, hogy egyik oldalon se érezhessék egy kicsit sem ellenségesnek. Felhívta a figyelmet mindemellett arra is, hogy a stratégiai partnerség ellenére Moszkvában némiképp tartanak is a délkeleti szomszéd dinamikus fejlődésétől, az orosz Távol-Keleten többmillióssá duzzadt kínai diaszpóra pedig az ottaniakat nyugtalanítja. Még két indok tehát arra, hogy az egyaránt másfelé is tekingető Moszkva és Peking kapcsolatait ne árnyékolja be semmi.

Visszafogott orosz közvélemény. A világszerte nagy érdeklődéssel kísért diplomáciai nagyhét, az orosz–amerikai és az orosz–NATO kapcsolatok megkoronázásának számító szerződések aláírása után készült közvélemény-kutatások szerint a társadalom nehezen tud lépést tartani Putyin tempójával. A VCIOM felmérése szerint a lakosság 45 százaléka úgy vélte, a leszerelési szerződés során főképp amerikai diktátum érvényesült, míg csupán 24 százalék szerint sikerült megvédeni az orosz érdekeket. Egy másik felmérés szerint a lakosság 52 százaléka továbbra is agresszív szervezetnek tartja a NATO-t, s még az elnök híveinek 49 százaléka is bizalmatlan a szövetséggel szemben. Mindez persze az orosz viszonyokat ismerve egy pillanatig sem jelenti, hogy veszélybe kerülhetne a nyugati nyitás. (S. G.)