Sikeres építőipar – kérdőjelekkel

A magyar építőipar évtizedes dekonjunktúrájából magára talált, s teljesítménye a múlt évben is 10 százalékkal nőtt. Az építőipar éves teljesítménye a jövőben 8–12 százalékkal is bővülhet, ám ez nagymértékben függ attól, hogy az előző kormány által kidolgozott otthonteremtési program, valamint a Széchenyi-terv támogatásában lesznek-e – az ágazatot is érintő – megszorítások.

A kormány feladata, hogy támogassa és megerősítse a magyar vállalkozásokat az ország uniós csatlakozásáig – mondta tegnap az építők napja alkalmából tartott sajtótájékoztatón Tolnay Tibor, az Építési Vállakozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. A statisztikák szerint a bruttó hazai termék 5 százalékát a korábban mostohagyermek építőipar állítja elő. Az ágazat tavaly folyó áron 1166 milliárd forint termelési értéket produkált, amely 10 százalékkal haladja meg az előző év bázisát. Szakértők szerint az építőipar éves teljesítménye a jövőben is 8–12 százalékkal bővülhet, ha – egyebek mellett – a polgári kormány által kidolgozott otthonteremtési program, valamint a Széchenyi-terv támogatásában nem történik csökkenés, netán megszorítás.
Az elnök ismertette: az EU-tagállamaiban az átlátható közbeszerzések és a szabad verseny ellenére csak ritkán kapnak komoly megbízásokat a külföldi vállalkozások. Az ÉVOSZ kezdeményezte a közbeszerzési törvény módosítását, mert az nem szankcionálja elég szigorúan a visszaéléseket. Az ajánlati árat az értékelésnél minimum 50 százalékban kellene figyelembe venni a jelenleg alkalmazott 10–20 százalékkal szemben. A közbeszerzési direktívát meghonosító közbeszerzési törvény az igazságügyi tárca hatáskörébe tartozik, s a szakma elvárja, hogy véleményüket meghallgassák, és azt felhasználva szülessenek a döntések. A közbeszerzésekben nagyobb fokú átláthatóságra, a garanciák és a felelősségek egyértelműbb rendezésére, továbbá a minőségi eljárások preferálására van szükség. Az ÉVOSZ továbbá szorgalmazza az építőipari felügyelet megerősítését, mert az jelenleg csak formálisan létezik.
Csorvási József, az ágazati szakszervezet vezetője a munkabiztonsággal kapcsolatban elfogadhatatlannak nevezte, hogy tavaly 37 dolgozó halt meg és 1560-an sérültek meg az építőiparban. Rámutatott, hogy a jelenlegi áttekinthetetlen alvállalkozói rendszerben jelentős a feketemunka aránya. Felhívta a figyelmet, hogy még mindig nincs ágazati kollektív szerződés. A közelmúltban elkészült munkavédelmi szabályzat a kis- és középvállalkozásoknak nyújt segítséget, s tartalmazza azt a kockázatértékelést is, amelyet ez év végéig minden társaságnál be kell vezetni.
Szabó Miklós, a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség elnöke hangsúlyozta: súlyos gondok vannak az uniós csatlakozás előtt például a hulladékgazdálkodás szabályozásában, s igazából még azt sem tudni, mi számít építési hulladéknak. Andor Béla, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke aláhúzta, hogy még az EU-csatlakozás előtt szükség lenne az építésügyet és a mérnöki tevékenységet érintő 40–50 törvény módosítására.