Június 9-én, a választások első körében az 577 nemzetgyűlési mandátumból 58 talált gazdára. A bejutott képviselők közül 56 a parlamenti patkó jobboldalán fog helyet foglalni. A képviselői megbízatások több mint 90 százalékát a chiracista erők egyesített tábora, az Unió az elnöki többségért (UMP) jelöltjei nyerték el, kettő jutott a szocialistáknak. A vasárnapi választáson 519 képviselői hely sorsa dől el: 320 egyéni választókerületben a jobboldal jelöltjei állnak nyerésre. Az előzetes becslések szerint a vasárnapi véghajrában összesen 384–414 mandátum kerül a mérsékelt jobboldal birtokába, az elkeseredett utóvédharcot folytató baloldal 130–172 törvényhozói helyet képes megtartani az előző nemzetgyűlésben elfoglalt 318 képviselői helyből.
Az egy héttel ezelőtti első választási fordulón a jobboldal egyértelműen fölénybe került, 43,62 százalékos szavazataránya a második menetben feltételezhetően tovább nő. A baloldali pártok június 9-én a voksok 36,02 százalékát szerezték meg. A parlamenti erőviszonyokat kialakító korábbi választási vetélkedések többsége arról tanúskodik, hogy az első forduló arányai a másodikban megerősödnek, az irány megfordítására igen kicsi az esély. Sőt, az UMP az előzetes számítások szerint egyedül fogja megszerezni a nemzetgyűlés képviselői helyeinek abszolút többségét (289 mandátumot).
A parlamenti választások vasárnapi finisének dobogós helyezéseibe lényegesen csak az első fordulótól távol maradtak szólhatnának bele. A szavazásra jogosult több mint 40 millió francia 35,6 százaléka, elemzések szerint épp a Chirac által kinevezett Raffarin kormányfő által olyan sokat emlegetett „alsó Franciaország” nem kívánt véleményt nyilvánítani június 9-én. A szocialisták most beléjük vetik reményeiket, a választási eredmények teljes megfordítására azonban nem számíthatnak.
Magyar válogatott játékos tehet keresztbe a Győrnek a Konferencialigában
