Két év alatt megközelítően tíz százalékkal drágultak a fogyasztási cikkek Franciaországban – közölte az MTI az UFC fogyasztóvédelmi egyesületre hivatkozva. A francia statisztikai hivatal ennél lényegesen szerényebb pénzromlást állapított meg. A hivatal 1,6 százalékos tizenkét havi inflációt jelentett júliusra.
A tetemes eltérést az okozta, hogy a fogyasztóvédők más árucsoportot vizsgáltak, mint a statisztikai hivatal. Az UFC sem a benzin-, sem a gépkocsiárakat nem tette bele 55 ezer terméket tartalmazó fogyasztói kosarába, amely a franciák rutinszerű, mindennapos vásárlásaiban rendszeresen előforduló árucikkek értékének változását vetette össze 2000 novembere és az idei év júniusa között. Becslésük szerint a legalapvetőbb termékek ugrásszerűen megdrágultak az euró idei bevezetés óta, különösen a tavaly novembertől márciusig érvényben volt árstop feloldása után. Az adatokat több mint ezer szupermarket pultjairól gyűjtötték össze.
Az UFC elsősorban a sajtpiacon, illetve a tésztafélék, a pékáruk, a tisztító- és szépítőszerek, az olívaolaj és számos szolgáltatás tekintetében ért tetten öt-tízszázalékos árszökkenést. Számításuk szerint 2000 végétől az idei év végéig átlagosan tízszázalékos lesz az árnövekedés, de vannak olyan cikkek, amelyek két év alatt 15-30 százalékkal drágultak.
Egy közvélemény-kutatás emellett az új pénzzel való megbarátkozás nehézségeit is feltárta. A válaszadók közül csak 19 százalék képes nyolc hónap után gond nélkül euróban számolni, a többség – 41 százalék – attól tart, hogy évekre lesz szüksége, amíg megszabadul a frankra visszaszámolás mankójától. A franciák 48 százaléka igényli, hogy az euró mellett még sokáig tüntessék fel az árcédulákon a megvásárolt holmi frankértékét is. Eredetileg csak júniusig volt kötelező a kétféle ár egyidejű jelzése.
Az euró bevezetésének inflációnövelő hatását észleték Hollandiában is, ahol az elmúlt napokban ismét felújultak az erről szóló viták. A holland jegybank adatai szerint a vártnál kétszer nagyobb pénzromlás következett be a pénzcsere miatt. A kereskedők az átárazás leple alatt emelték is áraikat. A holland központi bank adatai szerint az euró bevezetésének inflációra mért hatása duplája a korábban számítottnak: az euró a korábban közölt 0,3 százalék helyett 0,6 százalékkal növelte az árakat. A burkolt áremelést a kereskedők és vendéglátósok az átállás költségeivel indokolták a vita során, noha az euró bevezetését megelőzően a pénzügyi tárca, a jegybank és a kereskedők szövetsége arról állapodott meg, hogy a pénzcserét nem használják fel áremelésre.
A rugalmassági megoldások jelenthetik a megoldást a magas és ingadozó energiaárakra
