Egészségjavító nagycserkeszi dinnyenapok

Dinnyenapokat tartottak Nagycserkeszen. Mint Tomasovszki János polgármester elmondta, a községben a dinnyetermesztésnek nem volt hagyománya, csupán 25-30 éve foglalkoznak ezzel a növénynyel. A termőterület évről évre nőtt, ma már 500 hektáron gazdálkodnak a dinnyetermesztők. Ebből 280 hektárnyit a nagycserkeszi szövetkezet művel, a többin kistermelők tevékenykednek.
Az idén az aszály miatt jelentősen kisebb a termés, mint a korábbi években volt. Az ár is kedvét szegi a gazdáknak. A jövőben remélhetően nagyobb lesz a dinnye „becsülete”, amihez a hatékony marketingen kívül az ilyen dinnyenapok is hozzájárulnak.
A Zöldség-gyümölcs Terméktanács munkatársa elmondta: világszerte enyhe dinnyefogyasztás-növekedés tapasztalható, az ebből adódó piaci rést pedig ki kellene használnunk. Gondjaink egy része abból származik, hogy az emberek a dinynyét főként a nyári napsütés idején, amolyan hűsítő gyümölcsként vásárolják, fogyasztják. Ha borús az idő, rögtön lanyhul a kereslet. Ezen marketingeszközökkel lehetne változtatni, már csak azért is, mert a világban erős dinnyefogyasztás-növelő kampány zajlik, amelynek során felhívják az emberek figyelmét a dinnye egészségmegőrző szerepére. Hivatkoznak például arra, hogy az orvosi kutatások szerint a mediterrán országokban, ahol az emberek sok dinnyét esznek, kevesebb a stroke, az agyérbetegség. Az efféle reklámok hatására sok helyütt nőtt a dinnyefogyasztás.
A korán érő dinnyefajták szinte kizárólagos termesztését a piac nem igazolta, át kell gondolni a közép- és a késői érésű fajták termesztését. A hazánkban lévő nyolc-kilencezer hektárnyi ültetvény nagy része extenzív művelésű. Sok helyütt öntözni sem lehet, pedig az idei aszály idején szükség lett volna rá. A 160 ezer tonna termés 60 százaléka exportra megy. Legnagyobb felvevők Lengyelország, Csehország és Németország.