Az ellenzék ugyanakkor az alkotmányosságot és a törvényességet hiányolja a bizottság munkájából. Kövér László, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes elnöke a napokban úgy nyilatkozott: kétséges a különböző ügynöklisták hitelessége. Mécs Imre – lapunk kérdésére – képtelenségnek nevezte azt, hogy fogdaügynök lett volna.
A másik oldalon álltam, kezdettől fogva az állam ellensége voltam, az utolsó pillanatig figyeltek – hangsúlyozta Mécs Imre. A fogdaügynök-kérdés azért vetődött fel, mert az 1956-os forradalom és szabadságharc résztvevői közül sokan úgy vélik, a politikai elitben vannak olyan személyek, akik egykori rabtársaikról jelentéseket írtak a börtönben.
Tóth Károly, a bizottság MSZP-s tagja azt mondta: ragaszkodik ahhoz, hogy hozzák nyilvánosságra az eddig végzett munkáról készült öszszegzést, az MSZP–SZDSZ-es tagok által érintettnek találtak neveivel együtt. Erről ma megkísérli meggyőzni a többieket – fejtette ki. Mécs ezzel továbbra sem ért egyet.
Az alkotmányosságot és a törvényességet hiányolja a Fidesz és az MDF. Az ellenzék szerint az adatvédelmi biztos állásfoglalása egyértelművé teszi: a Mécs-bizottság nem a jogszabályoknak megfelelően jár el. Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke a napokban úgy nyilatkozott: ízléstelen színjáték folyik a kormányoldal részéről, amelynek az a célja, hogy ha már Medgyessy Pétert nem lehet tisztára mosni, akkor mindenkit besározzanak. Megjegyezte: a Fidesz számára elfogadhatatlan, ha valaki bizonyítottan a III-as főcsoportfőnökség tagja volt, függetlenül attól, hogy jelenleg melyik oldalon áll. Martonyi János elfogadhatatlannak, jogellenesnek és személyiségi jogait sértőnek tartja a titkosszolgálati tevékenységben állítólag érintettnek talált személyek nevének kiszivárogtatását, ezért – mint közölte – megteszi a szükséges lépéseket. Az Orbán-kormány volt külügyminisztere az MTI-hez eljuttatott közleményében ismételten leszögezi, hogy beszervezési nyilatkozatot nem írt alá, jelentést nem adott és ellenszolgáltatásban sem részesült.
*
A legfontosabb állami tisztségek viselői és jelöltjei, valamint a nagy pártok vezetői esetében az átvilágítás feltétel nélküli, és ha ez az állam számára túlzott kockázatot jelentene, akkor az illető nem töltheti be a posztot – állapította meg az ügynöktörvény-javaslatokat véleményező bizottság. A Sólyom László által vezetett testület több kifogást is megfogalmaz, például: a formális érintettség és a tényleges tevékenység nem kezelhető egyformán. (MTI)
A rugalmassági megoldások jelenthetik a megoldást a magas és ingadozó energiaárakra
