Máris érezhető a július 1-jén életbe lépett jugoszláv–magyar szabadkereskedelmi megállapodás jótékony hatása: a jugoszláv szövetségi statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint júliusban jelentősen növekedett az árucsere-forgalom a két ország között – jelentette az MTI. Mint ismert: Martonyi János, az Orbán-kabinet külügyminisztere és Miroljub Labus jugoszláv miniszterelnök-helyettes és külkereskedelmi miniszter március 8-án írt alá szabadkereskedelmi megállapodást és az egyezmény életbe lépésekor az ipari termékek 85 százaléka azonnal vámmentes lett. Júliusban – vagyis a megállapodás utáni első négy hétben – a magyar kivitel csaknem 18 millió dollár volt.
Pallós András, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH) belgrádi irodájának vezetője az MTI-nek nyilatkozva rámutatott arra, hogy a korábbi hónapokban a magyar export 12-15 millió dollár között mozgott. Pallós szerint a 18 millió dolláros adat azért is figyelemre méltó, mert július egyébként nem számít „erős hónapnak” az áruforgalom vonatkozásában.
Jelzésértékű a jugoszláv kivitel hirtelen növekedése is: júliusban a Magyarországra irányuló jugoszláv export nyolcmillió dollárt tett ki, noha korábban négy-öt millió volt a kivitel havi átlagos értéke. Pallós András elmondta, hogy a vegyipari és papíripari termékek kereskedelmében figyelhető meg a legnagyobb mértékű árucsere-növekedés. Jugoszlávia területén 119 magyar érdekeltségű vegyes vállalat működik és ezek a cégek bonyolítják le a két ország közötti forgalom jelentős részét.
Az ITDH irodavezetője szerint valós az a várakozás, hogy az idén a két ország közötti árucsere jócskán meghaladja a háromszázmillió dollárt, vagyis eléri a délszláv háborúk előtti szintet. Az idei év első hét hónapjában majdnem 176 millió dollár volt a kétoldalú forgalom és az év második felében hagyományosan élénkül. Pallós szerint a dinár enyhe túlértékeltsége és immár hosszú ideje kiszámítható árfolyama kedvez a magyar vállalatok kivitelének.
A szabadkereskedelmi megállapodás aláírása után a jugoszláv munkaadók szövetsége azzal vádolta a szövetségi kormányt, hogy „a legnagyobb hibát” követte el az egyezmény aláírásával, mivel az olcsó magyar áruk „megbénítják” a jugoszláv vállalatok termelését. A jugoszláv hatóságok visszautasították a vádakat, mondván: nem lehet lendületet adni az ország gazdaságnak azzal, hogy elszigetelik a külvilágtól. Magyar adatok szerint a Jugoszláviába irányuló magyar export 2001-ben 195,2 millió dollár volt, 9,5 százalékkal több, mint 2000-ben. A Jugoszláviából érkező magyar import értéke elérte az 55,4 millió dollárt, ami 6,9 százalékos növekedés volt az egy évvel korábbi szinthez képest.
Átmeneti előnyök a gyengébbnek. Először fordult elő a hazai gazdaságtörténetben, hogy két államközi megállapodás során Magyarország átmeneti előnyöket biztosított a másik félnek, amikor megkötötte a Jugoszláviával szóló szabadkereskedelmi megállapodást. A hazai hivatalos indoklás az volt, hogy a háborúkkal sújtott Jugoszlávia gazdasági potenciálja messze alulmúlja a hazait. A megállapodás az ipari termékek 86 százalékára, az agrártermékek harmadára ad vámmentességet. A magyar exportban energiahordozók, vegyipari alapanyagok, mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek, gépipari és elektronikai alkatrészek, valamint építőipari anyagok dominálnak, a Jugoszláviából származó import döntő hányadát pedig vegyipari alapanyagok, nyers alumínium, rézhulladék és építőipari anyagok teszik ki.
Első három NB I-es labdaérintésével megjárta a mennyet és a poklot is az újonc kapus + videó
