Albert Gábor író a konferenciát köszöntő beszédében úgy fogalmazott, hogy „az ideális társadalomban az értelmiség a nemzet lelkiismerete és ettől a hitétől senki sem foszthatja meg”. Szerinte egy összeomlott országot csak a hit, a tudás és az erkölcs erejével lehet felépíteni.
Tőkéczi László politológus azt mondta: a mai világban az értelmiségi létforma az értékőrzés egyik legfontosabb közege.
Freud Tamás, az MTA Orvostudományi Kutatóintézetének igazgatója az emberi agy lehetőségeit és korlátait taglaló előadásában arról beszélt, hogy nehezen tudunk megbirkózni a ma ránk zúduló információözönnel. Ezzel magyarázhatók a sokasodó pszichiátriai megbetegedések is – hangsúlyozta.
Végh László atomfizikus úgy fogalmazott, hogy „a tudomány korlátai ott vannak, ahol már öszszetettebb rendszerrel van dolgunk”. – A tudomány mögött az okosság, a vallásosság mögött a bölcsesség áll, és ez utóbbi másfajta gondolkodást jelent – vélekedett.
A konferencia előadásait és a diskurzust Hegedüs Loránt püspök lapunknak így összegezte: „A mai apokaliptikus világban, életünkben világosan kell látni, hogy az emberiség problémáinak megoldására nem elégségesek az emberi erők, különösen nem, ha magukat önistenítésben eltékozolják. Lehetetlen emberi erővel istenivé válni, csak istenivel válhatunk emberivé. A titánkodás, az önistenítés elveszíthet bennünket… A tudás hit nélkül csak ismeretet ad nekünk, ám lelkiismeretet adni képtelen.”
Itt vannak a legújabb kormányzati bejelentések - élőben a Kormányinfó