Sürgetik a kis cégek támogatását

Az elmúlt évek kormányzati segítsége által megerősödött kisvállalati szektor támogatási programjainak továbbfejlesztését szorgalmazza friss országjelentésében a Magyar EU Bővítési Tanács. A szervezet az induló cégeket segíttetné, hogy ezután a piaci versenyben dőljön el jövőjük.

Az elmúlt években jelentős központi források segítették a kisvállalatok fejlődését, de keveset lehetett tudni ezek ellenőrzési mechanizmusáról. Szükség van e programok továbbfejlesztésére, mert a kormány számára az egyik legérzékenyebb feladat a kis- és középvállalkozói (kkv-) szektor támogatása – olvasható a Magyar EU Bővítési Tanács (HEBC) legújabb országjelentésében.
A HEBC-tagvállalatok szerint elsősorban indulásnál kél el a segítség, majd a lehető leghamarabb a piacra kell bízni az új szereplőt, hiszen a piac dönti el versenyképességüket. Magyarországnak a kelet-közép-európai térségben jó esélye van arra, hogy kisvállalkozásainak fejlődése révén partnerként integrálódjon Európába.
A jelentés emlékeztet: itthon a kilencvenes évek elején a multinacionális cégek megjelenése volt a jellemző. A kkv-k tömeges megjelenése csak az évtized második felére tehető. Ebben az időben több magyar, kisebb méretű cég vált nemzetközileg is elismertté. A kilencvenes évek utolsó éveiben jelentősen beindult a kisvállalkozá-sok fejlődése, felzárkózása. A gazdaságpolitika a Széchenyi-tervvel segítette ennek az ipari szegmensnek a versenyképességét, nemzetközi piaci megjelenését.
A Gyáriparosok Európai Kerekasztalához tartozó multinacionális cégek tizenhárom legjelentősebb magyarországi leányvállalatainak vezetőiből álló tanács megállapította: a fejlett országok gazdasági erejét meghatározó tényezők közé tartozik a nemzetközi szinten is versenyképes kis- és közepes vállalatok száma és ereje. A magyar ipar mielőbbi és teljes európai integrálódását a nemzetközi vállalatok aktivitása mellett a kkv-k eredményessége, mennyisége és teljesítménye is jellemzi. Éppen ezért fontos ennek az ipari szegmensnek a jövője.