Lapunk értesülései szerint Torgyán József augusztus 13-i dátummal levelet írt Szeremley Huba vállalkozónak, aki korábban adásvételi szerződést kötött az FKGP Belgrád rakparti székházára. Torgyán a levelében kifejti: ha Szeremley nyolc napon belül „az elveszett foglaló összege felett mutatkozó 700 millió forintot átutalná a Független Kisgazdapárt számlájára, úgy mi annak ellenére biztosítanánk Önnek a székházunk tulajdonjogát, hogy annak valóságos forgalmi értéke az 1 milliárd forintot is messze meghaladja”. Torgyán hozzáteszi: a párt országos vezetőségének állásfoglalása szerint „központi székházunk értékesítésének legalacsonyabb összege 1 milliárd forint. (…) A fenti határidő eltelte után azonban a székházunkat harmadik személynek fogjuk értékesíteni az országos vezetőség által meghatározott feltételek mellett, hiszen az Ön vételi jogosultsága megszűnt”.
Szeremley Huba a Magyar Nemzet kérdésére elmondta: nem fogadja el Torgyán ajánlatát, mivel ragaszkodik az eredeti adásvételi szerződésben rögzített feltételekhez. Eszerint a 200 millió forintos foglaló felett további 500 millió forintot kell a nagyvállalkozónak a székházért fizetnie. Szeremley kijelentette: Torgyán a levelében megfenyegette azzal, hogy a székházat akár harmadik személynek is kész eladni. Mint fogalmazott: „ha bárkivel is szerződést kötne, azt én rosszindulatú jogi lépésnek tekinteném, hiszen senki sem hivatkozhat arra, hogy nem tudta, a székház sorsát egy élő szerződés már elrendezte”. Hozzátette: Torgyán ellen az eddigi kijelentései és tettei miatt polgári, valamint büntetőjogi feljelentést tett. A perek tárgyalásának időpontját azonban tudomása szerint még nem tűzte ki a bíróság. Szeremley szerint az is kérdéses, hogy ki képviseli jelenleg az FKGP-t. Úgy véli: a párt élén most „exlex állapot van”.
Torgyán Józsefet legutóbb a Szent Jobb-körmenettel egy időben választották meg az FKGP elnökének. Mint azt megírtuk, azért ismételte meg a korábbi, botrányba fulladó gyáli tisztújító nagyválasztmányt, hogy ezzel „a párt rágalmazóit elhallgattassuk, és a legitimitásunkat megkérdőjelezhetetlenné tehessük”. A bíróságtól a május 4-én ugyancsak elnöknek megválasztott Réti Miklós korábban kérte, hogy őt jegyezzék be a párt elnökének. Ezt a bíróság elutasította ugyan, a végzés indoklási részében azonban az is szerepel, hogy Torgyán József elnöki mandátuma lejárt, a gyáli újraválasztása pedig nem tekinthető szabályosnak. Réti Miklós az augusztus 20-i nagyválasztmányt is megtámadta. A Fővárosi Bíróságnak küldött keresetlevelében kifejtette: „Torgyán József mandátuma 2002. május 15-én lejárt, ettől az időponttól kezdve semminemű nagyválasztmányi ülés összehívására nem jogosult. Igaz, hogy Torgyán Józsefet mint képviseletre jogosultat még nem törölték a nyilvántartásból, ám ez sem jelenti azt, hogy összehívhatja a nagyválasztmányt. (…) Az eseménnyel kapcsolatban rögzíteni kell, hogy azon a tényleges nagyválasztmányi tagoknak mindössze a negyede jelent meg.” Réti ez alapján kéri, hogy a bíróság utasítsa el Torgyán Józsefnek az FKGP-elnöki bejegyzési kérelmét.
Harmincöt éve volt a rendszerváltás
