Irak beengedi az ellenőröket

Irak feltétel nélkül visszafogadja az ENSZ fegyverzetellenőreit – jelentette be még hétfőn éjszaka Kofi Annan ENSZ-főtitkár, a bagdadi hatóságok üzenetére hivatkozva.

Levelet kaptam az iraki hatóságoktól, amelyben értesítettek döntésükről, hogy feltétel nélkül megengedik az ellenőrök viszszatérését – jelentette be Kofi Annan, miután találkozott Nadzsi Szabri iraki külügyminiszterrel, aki átadta az üzenetet. Az iraki hajlékonyságnak azóta mutatkoztak a jelei, hogy Szaúd-Arábia bejelentette: az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyása esetén támogatja a katonai erő alkalmazását Irak ellen. A rijádi álláspont hét végi módosulása lendületet adott az ENSZ-ben az amerikai diplomáciai erőfeszítéseknek, amelyek az amerikai elnök múlt csütörtöki felszólalásával indultak meg.
Washington és London kétkedéssel fogadta az iraki döntést, abban Szaddám Huszein újabb időhúzási kísérletét látják. George W. Bush tegnap – figyelmen kívül hagyva Irak ajánlatát a fegyverzetellenőrök visszaengedésére – nemzetközi akciót sürgetett Szaddám Huszein elnök megfegyelmezése érdekében. „Eljött az ideje a tetteknek, az ENSZ-nek lépnie kell, hogy szavatolni tudja a békét” – jelentette ki az amerikai elnök a Tennessee állambeli Nashville-ben.
*
Dan Bartlett, a Fehér Ház kommunikációs igazgatója szerint Bagdad csak hiú reményeket akar ébreszteni a nemzetközi közösségben szándéka komolyságát illetően. Több mint egy évtized tapasztalata azt mutatja, nem sokat érnek Szaddám Huszein szavai vagy tettei – mondta, majd hozzáfűzte: „világossá tettük, hogy mi nem tárgyalunk Szaddám Huszeinnel. Az ENSZ Biztonsági Tanácsával együttműködünk, hogy megtaláljuk a leghatékonyabb módot célunk elérésére”.
Tárik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes szerint Irak kiiktatta az iraki–amerikai konfliktusból a háború ürügyét az ENSZ-fegyverzetellenőrök visszatérésének elfogadásával, s egyben az 1990 óta érvényben lévő nemzetközi embargó feloldása érdekében is síkraszállt. „Teljes egészében készek vagyunk együttműködni az ENSZ-szel” – jelentette ki Aziz, s azt állította, hogy felszámolták az összes tömegpusztító fegyvert, a gyártásukra szolgáló eszközöket és a gyártás épületeit is. Az iraki politikus mindazonáltal aggodalmának adott hangot, hogy ha a tömegpusztító fegyverek okán nem sikerül az amerikaiaknak megtámadniuk országát, hamarosan újabb indokot találnak erre.
Londoni tudósítónk jelentése szerint Szaddám Huszein hétfő esti ajánlata, miszerint feltételek nélkül hajlandó újból beengedni az ENSZ ellenőreit Irakba, londoni kormánykörökből az amerikaihoz hasonló reakciót váltott ki. A brit kormány pozitív lépést lát az iraki diktátor ajánlatában, ám az amerikaiakhoz hasonlóan azzal a gyanúval él, hogy Szaddám Huszein ismét az orránál fogva akarja vezetni a világot, és ajánlata csupán időhúzó taktika. Brit kommentátorok egybehangzó véleménye, hogy az ajánlat csupán taktikai lépés. Amerikai szempontból fontos a brit logisztikai támogatás, kivált az indiai-óceáni Diego Garcián levő légi és tengerészeti támaszpont használata, ahonnan nehézbombázók, többek között B–2-es lopakodók indulhatnának bevetése Irak fölé. George Galloway, a kormányzó Munkáspárt háborúellenes szárnyának Irakban tartózkodó vezéralakja „nagyon fontos fejleménynek” nevezte az iraki ajánlatot, amelyet mindkét kézzel meg kell ragadni. Galloway, aki állítólag az iraki kormánytól engedélyt kapott, hogy gyanús létesítményeket ellenőrizzen, egyben felszólította Tony Blair brit kormányfőt, nevezze meg a vitatott helyeket, és az iraki kormány lehetővé teszi azok azonnali megtekintését az országba érkező brit újságírók számára.
Az ENSZ BT állandó tagjai közül Oroszország nem osztja az angolszászok szkepticizmusát. Igor Ivanov külügyminiszter jelezte, hogy országa nem hajlandó megszavazni olyan BT-határozatot, amely automatikusan lehetővé tenné erő alkalmazását Irakkal szemben. Méltatta Bagdad döntését, amellyel szerinte „elkerülhetővé vált a katonai forgatókönyv jelentette fenyegetés, és a rendezés visszatérhet a politikai mederbe”. Gerhard Schröder német kancellár közben az amerikai stratégia újbóli változására vezette vissza az iraki ajánlatot. „Mindig az volt a célunk, hogy az ellenőrök visszatérjenek, más célt mindig helytelennek tartottunk” – mondta. Edmund Stoiber, a keresztény uniópártok (CDU–CSU) kancellárjelöltje a szociáldemokrata-zöld politika kudarcaként értékelte az iraki lépést. Stoiber Münchenben úgy vélte, hogy az a fenyegető háttér, amelyet a nemzetek közössége épített Irak köré, eredményesnek bizonyult.
***
Útrakészek az ellenőrök. A bécsi központú Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) bejelentette, hogy szakértői készek akár azonnal újrakezdeni az ellenőrző tevékenységet Irakban, amint az ENSZ Biztonsági Tanácsa meghozza erről döntését. Iraki együttműködési készség esetén a NAÜ várhatóan egy éven belül lesz abban a helyzetben, hogy esetleg a gazdasági büntetőintézkedések feloldásának lehetőségéről tájékoztassa a Biztonsági Tanácsot. (MTI)