Két hétre szavaz a parlament

Két hétre fogad el napirendet jövő kedden az Országgyűlés, a tervek szerint az egyik héten nem lesznek határozathozatalok. Az ellenzék szerint ez kéthetes ülésezést jelent. Szili Katalin házelnök szerint technikai kérdés, hogy mikor kerül sor a szavazásokra és arra hivatkozott: a szeptember 23-val kezdődő héten a képviselők jó része az Európa Tanács meghívásának tesz eleget.

Két hétre szóló munkatervet terjeszt a parlament elé jövő kedden Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Az elnök asszony a tegnapi házbizottsági ülés után elmondta: sokak szerint ez kétheti ülésezési rendet jelent, ám ez nem így van. A jövő héten és az azt követő héten is két plenáris ülést tart a parlament, lesznek interpellációk, kérdések és azonnali kérdések. A szeptember 23-val kezdődő héten viszont a képviselők jó része az Európa Tanács meghívásának tesz eleget, ezért szavaznak jövő kedden két hétre előre a napirendekről. A szeptember 24– 25-i ülésnapokon egyébként határozathozatalok sem lesznek, ám Szili szerint csak technikai kérdés, hogy a szavazás mikor történik.
Újabb választási ígéretét szegte meg az MSZP–SZDSZ-es kormánytöbbség azzal, hogy a következő héttől „sumákolva” becsempészi a parlamentbe a kéthetes ülésezést – nyilatkozta tegnap Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető-helyettese és Balsai István, az MDF képviselőcsoportjának vezetője. – Olyan parlamenti munkarend következik, amelyben csak az egyik héten lesz szavazás, azaz egy hét normál munkát egy hét alibizés követ – fogalmazott Rogán Antal. Kitért arra is: az MSZP és az SZDSZ azt ígérte, hogy a parlamentben az interpelláció joga az ellenzéké lesz, de ez sem valósult meg. – Megígérték azt is, hogy a miniszterelnök hetente kérdezhető lesz, ehhez képest Medgyessy Péter csak négyhetente válaszol a kérdésekre – hangsúlyozta Rogán. Balsai megjegyezte: ha két hétre előre meghatározzák a parlament napirendjét, az a magyar nyelv általános szabályai szerint kéthetes ülésezést jelent. Az MDF frakcióvezetője szerint attól nem lesz folyamatos az ülésezés, hogy „bejövünk és jelentéseket tárgyalunk”, érdemi döntések nélkül. Emlékeztetett arra: a jelenlegi kormánytöbbség ellenzékben három és fél évig azzal kritizálta az előző parlamenti többséget, hogy amit akar, azt erővel nyomja le ellenzéke torkán. Most ugyanez történik – mondta Balsai István.
*
Az Országgyűlés ügyrendi bizottságának a házszabály módosítását előkészítő albizottsága az Alkotmánybíróság állásfoglalásaiból adódó feladatok megoldását tekinti elsődlegesnek – tájékoztatta Avarkeszi Dezső (MSZP), a testület elnöke tegnap az MTI-t. A politikus szerint át kell tekinteni a frakciók működésén belül azokat az eseményeket – frakcióvezető-választást, kizárást –, amelyeknek jogi következményeik vannak. Elmondta: az eddigi kedvezőtlen tapasztalatok a vizsgálóbizottságokra vonatkozó házszabályi rendelkezések újragondolását is indokolttá teszik. A módosítás tervezetét még idén szeretnék kidolgozni, s arról tavasszal döntés születhet.