Újra indul az év polgármestere

Az év polgármestere címet a település lélekszámához viszonyított szavazatok alapján Babák Mihály, Szarvas polgármestere nyerte el az idén. Az önkormányzati választásokon a jobboldal jelöltjeként Babák Mihály ismét ringbe száll a polgármesteri címért. A polgári kormány idején önálló képviselői indítványaival sikerült enyhíteni Békés megye hátrányos helyzetén. A megye bekerülhetett a kiemelt támogatásban részesülők, felzárkóztatásra szorulók körébe. Az utóbbi három évben a települések több forráshoz jutottak, mint a korábbi három ciklusban.

Ellenzéki polgármesterjelöltként milyen programmal tud indulni, hiszen a forráshoz jutás és a lobbizás lehetőségei az idei évtől beszűkülnek?
– Nem hiszem, hogy ez megtörténhet. Az MSZP–SZDSZ-kormány miniszterelnöke és a kormányprogram ígérete szerint a fejlesztési pénzek elosztásánál és a pályázati rendszernél politikai alapon nem lesz kivételezés. A lobbizással kapcsolatban pedig azt gondolom, hogy a megye települései együtt tudnak csak eredményt elérni, egy-egy település önmagában erre képtelen. El kell érni, hogy a központi költségvetés szétosztható forrásaiból a megyébe minél több jöjjön. Így tovább javulhat az önkormányzatok fejlesztési forrásszerző képessége, önereje, s tartható lesz a békés megyei települések – köztük Szarvas – jelenlegi fejlődési trendje. A vidék fejlődése akkor torpan meg, ha a kormány szűkíti a fejlesztési célú forrásokat. Sajnos, a Széchenyi-terv egy részének felfüggesztése arra utal, bizonyos átcsoportosítások várhatók, ám bízom benne, hogy a vidéki településeknek – különösen a hátrányos helyzetűeknek – nem kell elodázniuk a fejlesztéseiket, lesznek pályázható költségvetési többletforrások a jövőben is. Meggyőződésem, ha egy település nem tud fejlődni, annak oka a kormány forrásszűkítő politikája, s nem az önkormányzat tehetetlensége.
– Ön fideszes országgyűlési képviselőként és a megyegyűlés tagjaként sokat lobbizott a békési térségért. 1998–2002 között az első olyan kormánypárti képviselőcsoportban dolgozott, amelynek jelentős összegű támogatást sikerült szereznie. Melyek voltak ezek?
– A polgári kormány elosztáspolitikája arról szólt, hogy az államkasszában keletkező többletforrások egyik felét jóléti intézkedésekre kell költeni, másik felét pedig településfejlesztésre, beruházásra, vállalkozás- és gazdaságélénkítésre. E költségvetési elosztás révén sikerült a tíz éve halogatott új tiszaugi közúti hidat megépíteni, javítva a megye tőkevonzó képességét. Jutott forrás a Békés megyét Budapesttel összekötő 44-es főút korszerűsítésére. Bízom benne, hogy a folyamat folytatódik. A szocialisták ígéretet tettek arra, hogy hamarosan a Szarvast elkerülő útszakasz építése is elindulhat. A polgári kormány idején a megye kis települései is jelentős többlettámogatáshoz jutottak. Számos falvat újjáépítettünk. Belvízkárrendezésből Hunya és Kondoros érintett lakásait sikerült felújítani. A falvak és a kisvárosok közintézményei, iskolái és óvodái állagmegóvására és rekonstrukciókra ebben az önkormányzati ciklusban kaptak a legtöbbet. Megjegyezném: a békés megyei fideszes képviselőcsoportnak 1998–2002 között sikerült elérni azt is, hogy a kormány a belvízkárt az árvízkárhoz hasonlóan kezelje. A folyóvölgyekben található régiókban a belvízkár az árvíznél is nagyobb rombolást tud okozni az épületekben, főleg Békésben, hiszen a Körösök völgyében fekszik. A szociális bérlakások építésére elkülönített országos keretből is megyénk hozta el a legnagyobb összeget. Felgyorsítottuk a szennyvízcsatornák építését is. A megye több pontján jelenleg is milliárdos nagyságrendű beruházások folynak. Kistérségi hasznosításra Gyomaendrődön rövidesen megépül egy EU-konform regionális hulladéklerakó. A dél-alföldi régió koncentrált fürdőfejlesztésnek is az egyik legnagyobb győztese Békés megye. Az állami költségvetés fürdőfejlesztésre szánt összegéből Gyopárosfürdő, Békéscsaba, Gyomaendrőd, a Gyulai várfürdő és Tótkomlós együttesen több mint 2,2 milliárd forint támogatást szerzett. A termálfürdőprogrammal lehetőség nyílt arra, hogy Békés megye öszszes olyan településén, ahol termálvíz található, korszerű gyógy- és termálprogram valósuljon meg. A Békés Megyei Közgyűlés elnökével, Domokos László képviselő társammal igen sokat dolgoztunk. A KSH adataiból is jól kitűnik, hogy tavaly a Vas megye után a Békés megyének sikerült a legtöbb forrást nyernie a Széchenyi-tervből. 344 pályázattal közel hatmilliárd forint támogatás jutott a megyének, ami közel tizenkétmilliárdos fejlesztést indukált. Az egy pályázatra jutó támogatás nagyságrendje 57 százalékkal haladta meg az országos átlagot.
– Mégis sokan felróják, hogy a szarvasi kistérségnek jutott a legtöbb forrás. Hogyan látja az elosztás kérdését?
– Ez nem igaz. A szocialista vezetésű Orosháza és Békés például minden elképzelést felülmúló fejlesztési támogatást nyert, felhalmozási rátájuk Szarvashoz hasonlóan negyven százalék körül mozog. Ezt csak a rossz szájízű politikusok és a sikertelen települések képviselői mondják. Ha egy település az államilag támogatott programokat előnyben részesítette, tudott forrásokat szerezni, kormány- hovatartozástól függetlenül. Nem az árral szemben, hanem az árral együtt kell úszni. A magas állami preferálással pályázható lehetőségeket kell kihasználni. Sosem árt egy településnek, ha kidolgozott elképzelései, tervei vannak. Így, amikor egy hazai vagy EU-s pályázati lehetőség megnyílik, akkor egy jól átgondolt kész tervvel azonnal lehet pályázni. A pályázatok többségéhez azonban önerő felmutatása szükséges. Mindez komoly gondot jelent számos Békés megyei forráshiányos kistelepülés számára. Az ilyen falvak esetében teljesen másképpen kell gondolkodnia az állami finanszírozónak, mint azt eddig tette. Önerőhöz kell juttatnia a kistelepüléseket, mint ahogyan az a jelenlegi kormány tervei között szerepel.
– Melyek azok a megvalósításra alkalmas programok, amelyeket Szarvas városának és kistérségének folytatni kell, és amit ön érdemben fel is tud vállalni?
– Jelenleg kidolgozott programmal rendelkezünk a termálvíz széles körű hasznosítására vonatkozóan. A termálvízben rejlő lehetőségeket szeretnénk a fűtéstől kezdve a gyógyturizmusig bezárólag kiaknázni. Több útépítési tervünk is elkészült. Még nem nyílt meg a pályázati forrásszerzési lehetőség, de már dolgozunk egy új, költségtakarékosabb szennyvíztisztító telep építési programján. Több lakásépítési terület áll rendelkezésre, ahol mintegy négyszáz szociális bérlakást szeretnénk építeni. Rövidesen elkezdjük az építési tervek kidolgozását. Egyik legfőbb célom a fiatalok Szarvason tartása, részükre munkahelyet kell teremteni. A mostani kimutatások szerint a csökkenő létszámú Békés megye lakossága rohamosan öregszik. A tömeges migráció azonban szerencsére még nem jellemző, okos, ésszerű településfejlesztési politikával van esély a folyamat megállítására.