A németek költik a legtöbbet otthonukra

Világszerte barométernek tekinthető a bútorvásárlás alakulása: hűen tükrözi a gazdaságban végbemenő változásokat, a jövedelmek alakulását, sőt a lakásépítés mértékét. Az Európai Unióban az egy főre jutó bútorvásárlás 2000-ben 256,8 euró volt, ami 1999-hez képest folyó áron 4,9 százalékos növekedést jelent. A fogyasztási adatok szerint az egyes országok közötti szóródás több mint kétszeres. A legkisebb bővülést (2,4–2,7 százalék) Olaszországban, Portugáliában, a legnagyobbat pedig Svédországban (10,4) és Dániában (9,4) regisztrálták. Figyelemre méltó, hogy három, 1995 óta EU-tag országnál – Ausztria, Finnország, Svédország – tízszázalékos volt a növekedés. Az összes fogyasztás 7,4 százaléka így ezen országokra jut, s ők adták a termelés öt százalékát is 5,7 százalékos létszámarány mellett. A legmagasabb egy főre jutó bútorfogyasztás Németországban volt, ahol 428,8 eurót költöttek a polgárok, míg a legkevesebbet, 116 eurót Portugáliában.
Becslések szerint a magyar bútorvásárlás a portugálénak a 65-70 százaléka lehet. Régiók szerint a három nyugati, legfejlettebb ország – Németország, Franciaország, Egyesült Királyság – adta az EU összes bútorfogyasztásának több mint 61,7 százalékát (igaz, hogy létszámarányuk is magas, 53,4 százalékos volt, több mint a fele az egész EU-nak). A dél-európai régió – Olaszország, Spanyolország, Portugália és Görögország – az összes bútorvásárlás 21,7 százalékát reprezentálja, a létszám ugyanakkor 31,2 százalék volt.
A többi észak-európai ország – Ausztriával együtt – adta az összbútorvásárlás 16,6 százalékát. E térség létszámaránya ennél kisebb, 15,4 százalékos volt. Lényegesen több volt a bútorvásárlás, mint a termelés Németországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában, Hollandiában, Svédországban és Írországban, így itt importra szorulnak.
Nagyobb volt viszont a termelés a fogyasztásnál Olaszországban, Spanyolországban, Belgiumban, Dániában, tehát ezek érdekeltek az exportban.