Lámpás kéne

Ha bajban vagyok, mindig előveszem a Bibliát. Mostanában sűrűn előveszem, de ez végül is magánügy, vesszőparipa, megterhelni senkit nem akarok a dolgaimmal. Arról van szó, hogy nekünk – országnak, nemzetnek – is elő kellene vennünk sűrűn a Bibliát, mert bajban vagyunk. Ha szépeket mond is a Kárpát-medencéről Medgyessy Péter meg Kovács László a sajtón keresztül, a baj itt lapul a kertek alján, megoldásához ajánlott a Biblia, azon belül is az Újszövetség. „A lámpást sem azért gyújtják meg, hogy a véka alá, hanem hogy a lámpatartóra tegyék, és akkor világít mindenkinek a házban” (Máté evangéliuma, ötödik rész).
Tegyük a lámpást a lámpatartóra! Bizony tegyük. Nézzünk körül a hajlékunk táján, szűken, messzebben, amerre csak ellát a szemünk. Elbutított, megzavarodott emberek sokasága áll velünk szemben, tekintetükben gúny, fölényérzet, kivagyiság – de nem kell haragudni rájuk, megtévesztett emberek. A sajtó nagyhatalom. Bizony mondom néktek, olvassátok a Bibliát. (A Foximaxi Egyetem kevés.) A lámpást a lámpatartóra kell tenni, ettől lesz világosság a fejünkben, tisztesség a lelkünkben. Fontos a lámpás… Az elbutított, megzavarodott ember borzalmakra képes, MSZP-re, SZDSZ-re szavaz ahelyett, hogy kimenne a 301-es parcellába kopjafákat könnyezni… Az elbutított, megzavarodott ember nem tudja, hol a lámpatartó, orra előtt tartja a lámpást, de attól meg nem lát semmit. Hallgatni kéne Mátéra. Jókat mond. „Ha akkora hitetek volna, mint egy mustármag, és azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen oda! – odamenne, és semmi sem volna nektek lehetetlen” (Máté, 17.).
Blikk helyett Biblia. Lámpást a lámpatartóra!