Egy talált év hordaléka

2002. JANUÁR 26.
Ma elhatároztam, hogy új regényemet elkezdem, Disignia Golf Hárman egy kapucinerben. (A töprengő marcipán rémmeséje.)

FEBRUÁR 9–15.
A kisöbű puskám sehol sem találom. Nehogy már a jómmal üssenek agyon! Örülsz, hogy az élet köröttünk somfordál?

MÁRCIUS 4.
Én még reménykedek. Én még októberben pörköltöt eszek. Én-nel nem kezdünk mondatot (Czakó). Egy szép napon lefordulok a turós derelyéről és magammal rántom a barackmagot.

ÁPRILIS 4.
Egy-egy felderendő harmatél, konténerszabadság. Félálomakták. Elég egy arc látványa, egy jelenlét. (Utóbbi két mondat sajnos Pilinszky.)

JÚNIUS ÖTÖDIKE
– Bocsánat: –

MÁJUS 26.
Palira vettek. Te szivart szilsz? Ősszel kimegyünk a Milinárisra. Nekem savtúltengésem van és máriáshuncut vagyok. Nővérem vaslemezgyár volt és tohuvabohu. Állagát tekintve barkochba. (Arany)füstbe ment terv: Marinéni még mindig Erzsike? Fokhagymás pirítóst teszek a névjegyed mellé. De ehhez meg kell változtatni az emberek szemétkezelési szokásait is. (MTV 1, Regionális híradó.)

JÚNIUS EGYSEJE
Még szunnyad tarka ingem, petyhüdten és redősen (Tóth Árpád). Törülközőköztársaság. Remélhetőleg még ma meglesz a konszenzus (Népszabadság). Igaz, Rejtő is időnként P. Howard néven szedte ki a kést a hátából.

JÚLIUS 7. ÉS HARMINCADIKA
Mándytól tudjuk a sötét kapualjat, ahova az Isten behúzódott (Tóth Péter Pál). Nemcsak élet van a Marson, hanem vaníliafagylalt is. A végjátéknál tartunk (Magyar Fórum).

ELMEGY AZ EMBERNEK
A(U)GUSZTUSA
(AZTÁN SZEPTEMBER JÖN?)
A colstokot beborítod egy kis bundás kenyérbe, te mielőtt katapultáltál, landoltál? A fal előtt, a fal után? Mi történik, mi is történik minden tettünk boldogtalan és irtóztató ideje alatt? (A költőt áprilisban már említettem volt.)

OKTÓBER 1.
Még nyílnak a völgyben a kerti virágok. Persze szeptember végén… Egy-két hét múlva nagyon fogod magad szégyellni! (Kristóf Attila a Magyar Tudományos Akadémián, Hanthy Kinga díjátadásakor.) Többet ér, mint egy Kossuth-díj, én a te helyedben kivágnám, bekeretezném és föltenném a falra (Beke Berci).

MÉG EGY EMBER!
(NOV.)
Aztán megroggyan és elmegy csatornacsősznek. (Örülj az életnek, ha már nem vagy közművesítve). Az arc és a mellkas tájékán van egy ilyen uszítás. A „skinhead”-mozgalom megragadt a fasizmus egy korábbi és időszerűtlen állapotában, s ezzel a merőben új globális fasizmus számára álcázási lehetőséget ad: ez utóbbi a demokrácia jegyében léphet föl a tegnapi fasizmus ellen. (Idézi – meg – Sándor Andrást Czike László a 2002. november 13-i Nemzetőrben.) Persze hogy lírikus vagy, csak nem elég elátkozott, él benned az örök ritmus, de abba is folyton belebeszélsz. Újból önmagadnak adod meg a szót… (Kovács Imre Attilka)
HUSZADIKA (ÉS DECEMBER)
„ISTEN KIFACSART, KÖTÉLRE HAJÍTOTT INGE CSÖPÖGÖTT A KISZÁRADT FÖLDRE.”