A fogyasztói társadalom krémje

Mit jelent a luxus? – tehetjük fel a kérdést, és egyúttal megpróbálhatunk rá értelmes választ adni, de nem biztos, hogy sikerül. A luxus mindenkinek mást jelent: egy etióp éhezőnek egy Big Mac a luxus, egy kínai átlagpolgárnak egy Suzuki Swift a luxus, míg másoknak egy új Audi A8-as a maga százezer eurós árával sem jelenti a luxust. Tehát a luxus nem más, mint egy értékrendszer, amit mindenki másképpen fog fel. Kelet-Közép-Európában az elmúlt 13 évben jelent meg a luxus, amit nem mások élveznek valójában, mint a fogyasztói társadalom felső rétegei, a high society, a jet set, ahogyan mostanában divatosan nevezik a felső tíz- vagy százezret.

2003. 01. 30. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem kell ahhoz milliomosnak lenni, hogy élvezhessük a luxust, hiszen valamilyen módon lassan-lassan rá vagyunk kényszerülve azokra a termékekre, amelyeket egy-két évvel korábban még drágállottunk. Egyszerű példa erre a mobiltelefonok elterjedése: néhány éve, a 450 MHz-es távközlési rendszer bevezetésekor azok a menedzserek, akik a vállukon hordták „vasaló” néven becézett Ericcson készülékeiket, az akkori értékrendszerrel nézve luxustermékeket használtak.
Ma már csak azok a luxustermékek, amelyeket a „bemegyünk a boltba és megvesszük” módszerrel nem tudunk birtokba venni. Ha nincs elegendő pénzünk, akkor amit kinéztünk, az luxus számunkra. A luxus nem más mint néhány ezer termék márkája. Sok esetben a védjegyet, a csomagolást és a körítést kell megfizetnünk, nagyritkán a dizájnt, a formát és az egyediséget.
Az olaszok és a franciák irányítják a divatot
A legnagyobb luxusipari cégeket az olasz és a francia vállatok között találhatjuk. Az olasz Tod’s vagy a Louis Vuitton cipőt és táskát, a Gucci ruhaneműt, a Van Lack inget, a Brioni öltönyt, a Rolex, a Panerai, a Cartier órát vagy a Hermes kiegészítőket viselők egy külön kasztot képeznek a világban. Aki képes egy Tod’s D-Bag 1500 eurós árát minden további nélkül kifizetni és egy szintén Tod’s mokaszinért 2000 eurót adni, az minőséget, egyedi stílust, luxusterméket kap a pénzéért. Az 1900-as évek elején alapított kis cipőgyártó cég, a Tod’s Group kézzel készített cipőit, táskáit autóversenyzők, színészek, amerikai elnökök és first ladyk hordják. Így van ez az LV monogrammal jelölt Louis Vuitton-termékekkel. A Louis Vuitton Moet Hennessy céget a mai elnök-vezérigazgató, Bernard Arnault hozta létre a Hennessy konyak, a Moet pezsgő és a Louis Vuitton termékeket gyártó cégekből. Az Arnault által vezetett LVMH mára 50 márka tulajdonosa, köztük a már említett vállalatok, valamint a Dior, a Givenchy, a Loewe, a Fendi, a Veuve Clicquot és a Dom Perignon került a cégcsoport tulajdonába. A Louis Vuitton-termékek a legdrágább cikkek közé tartoznak: egy egyszerű bőrből készült névjegykártyatartó 200 euróba kerül, míg egy férfi aktatáska 1080 eurót kóstál. Az órák gyűjtői is válogathatnak, ha exkluzív terméket akarnak vásárolni. Ma a legfelkapottabbak a firenzei Panerai karórái, de igen keresettek a Cartier, a Corum és a Rolex cég termékei is. A titániumházzal és -szíjjal szerelt, 44 milliméteres tokházú Panerai Luminor Marinát 5200 euróért vesztegetik.
Huszonkétmillió forintos koktélkeverő
Magasra rakják a luxus mércéjét a szolgáltatócégek is. Aki igazán ad magára, az a londoni Ritz Hotel Rivoli bárjában „Robb” fantázianévű koktélt rendel, ami ugyan csupán 34 dollárba kerül, de amivel megkevergethetjük – 87 600 dollárt ér. A kristály keverőpálcában lévő sárga színű gyémántok együttesen 13,66 karátot tesznek ki. Hasonló luxust kap, aki a NetJet cég által ajánlott luxusrepülőgépek valamelyikében vásárol társtulajdont. Egy 1/16 rész a NetJet által kínált Citiation–V Ultra repülőgépből 350 ezer dollárba kerül, de havonta 5420 dollár fenntartási díjat és igénybevétel esetén óránként 1343 dollárt kell fizetnie a tulajdonosnak. Jelenleg a NetJet 449 darab repülőgépet üzemeltet ezzel a társtulajdonosi módszerrel.
Hódít a luxuslimuzin
Az egyik legnagyobb keletje a luxus-személygépkocsiknak van. Míg a 1970-es években jobbára a drága sportautókat kedvelték a milliárdosok, addig mára a limuzinok és a terepjárók is népszerűekké váltak. Az első luxusterepjárót a Range Rover készítette, de mára ez a név némileg megfakult; helyette jött a Hummer amerikai luxusdzsip. A Hummert a kuvaiti háború során vetette be az amerikai hadsereg, majd a már utcaiasított, extrákkal felszerelt változatot maga Arnold Schwarzenegger rendelte meg először. A Hummer kiforrott új utcai modelljei, a H1 és a H2 típusjelű terepjárók a legkelendőbbek a luxuskategóriában. A H1 160 ezer euróba kerül, míg a H2-es modellt „már” 110 ezer euróért megvásárolható. A sportautók piacán továbbra is a Ferrari és a Lamborghini hódít. Csekély, de nem elhanyagolható piaci részesedésre tett szert a szintén olasz, de Volkswagen-tulajdonban lévő Bugatti és a Ford által birtokolt brit márka, az Aston Martin is. Egy négyszemélyes Ferrari 456M GTA 230 ezer dollárba kerül, ezért a vásárló egy 5500 köbcentiméteres lökettérfogatú motorral szerelt, 12 hengeres, 442 lóerős sportautót kap. Az idei év legnagyobb sztárja a BMW tulajdonában lévő Rolls-Royce gyár új Phantom típusa. A Phantom ára 351 200 euró: ezért az összegért egy 2500 kilogrammos, 460 lóerős limuzint vehet át a vevő az értékesítőtől.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.