Tavaly május 31-i ülésén rendelte el a tisztújítást a XI. zsinat. Az egyházi törvény szerint az egyházmegyékben és a -kerületekben szeptember 30-ig kellett megalakítani a választási bizottságokat, a szavazólapokat pedig október végéig bocsátották ki. A 27 egyházmegyei, majd az azok fölött álló négy egyházkerületi közgyűlésnek december végéig, illetve 2003. január 31-ig kellett megválasztania és beiktatnia az új tisztségviselőket. Ez utóbbi a dunántúli, a Duna melléki és a Tiszán inneni egyházkerület esetében azért nem valósult meg eddig, mert a választási eredményeket a vesztes fél a kerületi, illetve a zsinati bíróság elé vitte.
Az egyházi törvénykönyv többek között azt is meghatározza, hogy a választás folyamatának lezárásaként az újonnan felálló zsinatnak 2003. február végéig kell megtartania az alakuló ülését. A most véget ért zsinat tavaly májusi utolsó ülésen két olyan döntést is hozott, amely kihatott a választásokra is. A nyugdíjtörvény módosításával a református egyház lezárta azt a folyamatot, amely az 1967-ben elfogadott törvénykönyv felülvizsgálatával még a 90-es években indult el. 1967-ben ugyanis még nagy volt a lelkészhiány, ezért akkor a nyugdíjkorhatárt a férfiak esetében 75 éves korban határozták meg. Az elmúlt időszakban viszont a református egyházban egyre több fiatal lelkész vállalt szolgálatot. A Tiszántúli Református Egyházkerületben található 400 gyülekezet élén álló lelkészek átlagéletkora például jelenleg 43 év. Az újonnan megállapított korhatár révén a férfi lelkészek a 70. születésnapjuk után nyugállományba vonulhatnak. A női lelkészek azonban ezt már a 62. születésnapjuk után kérvényezhetik. A nyugdíjkorhatár változtatása a református egyház több mint húsz lelkészét érintette. A négy akkori püspök közül kettő: Hegedűs Lóránt és Mészáros István a nyugdíjkorhatárhoz közeli életkorban volt. Előbbi 72, utóbbi pedig 73 esztendős volt a törvény módosításakor. A zsinati ülés előtt a Duna melléki egyházkerületben aláírás-gyűjtési akció zajlott a nyugdíjkorhatár leszállítása ellen. Az íveket a zsinat jogi bizottsága elé terjesztették, az akcióval azonban hivatalosan azért nem foglalkozott a testület, mert a zsinat – úgymond – nem ismeri az „alulról jövő népi kezdeményezés jogintézményét”. A zsinat zárótanácskozásán Bölcskei püspök javaslatára kompromisszumos törvény született, amely értelmében a nyugdíjtörvény életbe léptetésének határidejét 2005. január elsejéig kitolták. Ennek következtében az összes püspök újra indulhatott a választásokon. A búcsúzsinat a választójogi törvényt is módosította, amely számos helyen összefüggésben van a nyugdíjtörvénnyel. A változtatások révén a zsinati atyák kiszélesítették a többes jelölés lehetőségét azzal, hogy a három legtöbb ajánlattal rendelkező jelölt egyaránt indulhat a választásokon. Korábban ezt az ajánlók harmadának támogatásához kötötték. A zsinat ünnepélyes záróülését a Somogy megyei Mosdóson található szív- és tüdőkórházban tartotta, amelyet a református egyház húszéves működtetési időre vett át a megyei önkormányzattól. A felekezet ezzel a döntésével a kórházat a bezárástól mentette meg.
Az egyházi törvény szerint a választások tavaly szeptember 1-jén kezdődtek el. A kampány a legtöbb indulatot a Duna melléki egyházkerületben gerjesztette, ahol Hegedűs Lóránt mellett Bogárdi Szabó Istvánt is jelölték a püspöki tisztre. Hegedűs Lóránt a kampány során többek között azzal érvelt: 12 éve látja el hivatalát, és ezen időszak alatt az óvodától az egyetemig 60 egyházi oktatási intézmény létesült egyházkerületében. Az úgynevezett szórványterületeken található templomok megmentése mellett számos új templomot is tudtak építeni. A püspök azonban azt is hangoztatta, hogy a református egyháznak továbbra is meg kell őriznie a „prófétai radikalizmusát”. Ismeretes, hogy fia, ifj. Hegedűs Loránt református lelkész, a MIÉP alelnöke. Bogárdi Szabó István ezzel szemben a kampány során úgy érvelt: a törvényekben is meghatározott egyházkormányzati elvet szeretné követni, amely értelmében a döntéseket az arra jogosult egyházi szerveknek kell meghozniuk. Kiemelte az új gyülekezetek szervezésének fontosságát, a missziói koncepció kidolgozását, és az egész magyar reformátusság testvéri közösségtudatának erősítését szorgalmazta. Bogárdi Szabó húsz százalékkal több szavazatot kapott, a választást azonban Hegedűs püspök két gyermekének gyülekezete az egyházi bíróság előtt megtámadta. A bíróság kedden másodfokon is elvetette Hegedűsék panaszát. Döntése ellen további fellebbezési lehetőség már nincs, így Bogárdi Szabó István lett a Duna melléki egyházkerület püspöke.
Bölcskei Gusztávot a Tiszántúli Református Egyházkerületben elsöprő fölénynyel választották újra debreceni püspöknek. A gyülekezetek főgondnokká Virágh Pál jogászt, korábbi köztársasági megbízottat, lelkészi főjegyzővé Nagy Lászlót, világi főjegyzővé pedig Arday Andrást választották. A választás eredményét a tegnapi egyházkerületi közgyűlésen erősítették meg. Bölcskeit minden bizonnyal a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnökévé is újraválasztják. A debreceni püspökhöz hasonlóan Márkus Mihályt, a dunántúli egyházkerület korábbi egyházi vezetőjét is meggyőző fölénnyel választották újra püspöknek a reformátusok. Gyimóthy Géza korábbi kisgazda politikus indult ugyan az egyházkerületben a főgondnoki tisztség megszerzéséért, azonban a választásokat Kuti Csaba, a Veszprém megyei MDF akkori elnöke nyerte meg.
A Tiszán inneni egyházkerületben azonban nem ment minden ilyen simán. Itt Csomós József indult Mészáros István addigi püspök ellenében. Csomós a választások során megkapta a szükséges többséget, azonban ez az ügy is a zsinati bíróság elé került. A bíróság kedden ezt a választási eredményt is érvényesnek fogadta el. Döntése ellen ebben az esetben sincs további fellebbezési lehetőség. Az ítéletről a választási bizottságon keresztül értesül majd az egyházkerületi közgyűlés, ahol az új tisztviselőket beiktatják a hivatalukba.
Erdogan
Erdogan megerősítette álláspontját Ciprus kapcsán
