Amerikaiak Irakban

Kis létszámban amerikai katonák tartózkodnak Észak-Irakban – ismerte el szerdán az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, Richard Myers. Amerikai sajtóhírek és katonai elemzők szellőztették meg, hogy Irak északi részében különleges egységek és hírszerzők vannak jelen, és egyeztetnek a rezsim ellenzékéhez tartozó kurd csoportokkal, illetve előkészítenek egy esetleges hadműveletet.

Az észak-iraki kurdok egyik vezetője, Maszud Barzani egy tegnapi nyilatkozatban leszögezte, a kurdok ellenőrizte területről nem indítanak támadást Bagdad ellen egy esetleges hadművelet esetén sem. Leszögezte, a kurdok nem foglalkoznak a háborús részvétel gondolatával, sokkal inkább a bagdadi rezsim távozása utáni helyzetre összpontosítanak.
Szintén tegnap az Európai Parlament határozatban nyilvánította ki, hogy Irakban ellenez mindenfajta egyoldalú katonai akciót. A 287 szavazattal 209 ellenében elfogadott állásfoglalásban szintén megállapítják, hogy egy megelőző csapás ellentmondana a nemzetközi jognak.
A The Washington Post értesülése szerint az amerikai kormány hamarosan az észak-iraki kurd félkatonai szervezetek vezetőinek értésére fogja adni, hogy mit vár el tőlük háború esetén. Az amerikaiak mindenekelőtt arra fogják inteni őket, hogy fegyvereseik maradjanak veszteg, és ne foglaljanak el új területeket, különösen tartsák magukat távol a Moszul és Kirkuk városok körüli kőolajmezőktől.
Az Egyesült Államok terveivel kapcsolatban felemelte szavát Nelson Mandela, Nobel-békedíjas egykori dél-afrikai államfő, aki szerint George Bush és kormányzatának egyetlen célja a háborúval az iraki olaj megkaparintása.
Az Irak és az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat közötti kapcsolatokra vonatkozó „konkrét bizonyítékokat” ismertetett szerdán Donald Rumsfeld amerikai védelmi és Colin Powell külügyminiszter amerikai törvényhozási képviselőkkel. Carolyn Maloney, a képviselőház tagja egyre nyilvánvalóbbnak mondta az Irak és a terrorszervezetek, köztük az al-Kaida közötti kapcsolatot, és úgy vélte, hogy a konkrét bizonyítékok birtokában lévő Powell és Rumsfeld a nyilvánosság előtt is igazolni tudja majd Irakkal kapcsolatos álláspontját. Az amerikai külügyminiszter a bizonyítékait a jövő héten az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt is bemutatja, akkor már műholdas felvételekkel is bővíti aktáit, számolt be a USA Today című lap. Ezekből kiderül, hogy a bagdadi kormányzat esetleg rendelkezik biológiai fegyver előállítására alkalmas mozgó laboratóriumokkal. A lap szerint néhány felvételen olyan pótkocsi látható, amelynek fedelén szokatlanul nagy szellőzőnyílás található – ez akár mozgó laboratórium is lehet.
Az ENSZ BT-ben zárt ajtók mögött folytatott szerdai egyeztetés végéig egyébként nem sikerült meggyőznie az Egyesült Államoknak a tagok többségét arról, hogy az iraki válság békés megoldására adható idő hamarosan lejár. Az ENSZ-fegyverzetellenőrök vezetőinek beszámolóját és az amerikai elnök nagy visszhangot kiváltó beszédét követő New York-i egyeztetésről kiszivárgott hírek szerint a 15 tag közül 11 még mindig azt gondolja, további időt kell adni az ellenőröknek.
Közben Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) főigazgatója úgy vélte, Irak még nem szegte meg lényegét tekintve a BT leszerelési határozatát, ugyanakkor fokozottabb együttműködésre intette Bagdadot a fegyverzet-ellenőrzés több hónapos meghosszabbítása érdekében.
Vlagyimir Putyin keddi beszéde viszont az orosz vélemény esetleges változására enged következtetni. Az orosz államfő a kijevi egyetemen úgy fogalmazott, hogy Oroszország nem zárkózna el a Bagdad elleni keményebb fellépéstől, ha Szaddám Huszein akadályozná az ENSZ fegyverzetellenőreinek munkáját. Közben az orosz vezérkar egyik képviselője elmondta, az Egyesült Államok három héten belül bejelenti az Irak elleni katonai műveletek megkezdését. A közelmúltban ugyancsak az orosz vezérkar köreiből hangzott el olyan vélemény, hogy az amerikai támadás február közepén indul meg, amint az Egyesült Államok és szövetségesei 150 ezerre duzzasztják fel a Perzsa-öbölben állomásozó katonák létszámát.
Tegnap tiltakozott a támadás ellen a Vatikán, amely nyíltan óva intette az Egyesült Államokat az iraki háborútól. „Megéri-e ingerelni egymilliárd muzulmánt?” – kérdezte tegnap Angelo Sodano bíboros, a vatikáni államtitkárság vezetőjét. Libanon tegnap arab miniszteri értekezlet összehívását indítványozta február első felére az iraki helyzet áttekintésére. „Az arab kollektív biztonsági egyezmény kiköti, hogy egy arab állam elleni bármiféle agressziót úgy kell tekinteni, mint az Arab Liga tagállamainak egésze elleni agressziót” – emlékeztetett a libanoni külügyminiszter.
„Irak után Pakisztán következik?” – tette fel a kérdést a tegnapi pakisztáni sajtó. „Ha Irakot meg lehet támadni, holott nincs kézzelfogható bizonyíték a bioterrorizmus Irak általi támogatására vagy az iraki tömegpusztító fegyverek létezésére, miért kímélnék meg Pakisztánt, amelyet azzal vádolnak, hogy támogatta az afganisztáni tálibokat és összejátszott Oszama bin Laden szervezetével?” – kérdezi szerkesztőségi cikkében a Daily Times angol nyelvű napilap.