A médiatörvény tavaly őszi parlamenti módosítása után a képernyők bal alsó sarkában – a kiskorúak védelme miatt – megjelentek azok a piktogramok (sárga vagy piros karikák), amelyekkel a televízióknak a műsorok előtt tájékoztatniuk kell a közönséget arról, hogy a programokat mely nézői korcsoportnak ajánlják. A médiatörvény európai uniós jogharmonizációja után tavaly decemberben az MSZP médiapolitikusa, Újhelyi István közleményben kifogásolta a korhatárjeleket. Szerinte a médiatörvény gyakorlati alkalmazásakor a testület által bevezetett piktogram kivívta a szakma és a lakosság rosszallását. Újhelyi arra kérte a médiahatóságot, hogy finomítsa szabályozását és változtasson a piktogramok megjelenésnek formáján úgy, hogy azok ne rontsák a műsorok élvezhetőségét.
Az ORTT és a Periszkóp Média Kft. decemberi telefonos gyorsvizsgálatában arra kereste a választ, hogy a főváros 18 évnél idősebb lakossága miként vélekedik a televízió-műsorokban megjelenő, erőszak ellen foganatosított előzetes intézkedésekről.
A felmérés eredménye ellentmond az MSZP-s politikus nyilatkozatának: a budapesti tévénézők ötvenhat százaléka a korhatárjelzések alkalmazását kifejezetten, illetve többé-kevésbé hasznos módszernek tartja. A megkérdezettek negyven százaléka tartja eredménytelennek a védekezés ezen formáját.
A karikák hasznosságát kétségbe vonók kétötöde szerint a korhatárjelölések túlságosan engedékenyek: harmincöt százalékuk véleménye az, hogy a jelzések megengedőek, ennél két százalékkal kevesebben vannak azok, akik elégedettek a piktogramokkal. Tizedük túl szigorúnak tartja a korhatárjelzések alkalmazását.
A kiskorúak védelmét szolgáló rendszerrel szembeni ellenérzések másik oka, hogy a nézők úgy vélik, a tartalom nincs összhangban a csatornák által használt jelzésekkel. A budapestiek ötvenhat százaléka gondolja úgy, hogy a jelzések szinte sohasem vagy csak ritkán felelnek meg a műsorokban látott képsoroknak. A kutatásban részt vevők negyede szerint viszont megfelelő a csatornák műsorbesorolása.
A gyermeket nevelő válaszadók hatvankét százaléka támogatja a korhatárjelöléseket, a gyermektelenek több mint fele is osztja ezt a vélekedést. Figyelmeztető jel lehet azonban a médiahatóság számára az, hogy a szülők hatvan százaléka úgy nyilatkozott: a korhatárkarikákat ritkán vagy szinte soha sem veszik figyelembe a műsorok kiválasztásakor.
A fővárosiak véleménye az, hogy kedvenc tévécsatornájuk műsorai elfogadhatatlanul sok erőszakot mutatnak be. A megkérdezettek harmincnyolc százaléka szerint viszont nincs kivetnivaló a televíziókban látható erőszak mennyiségében. A budapesti tévénézők nyolc százaléka úgy véli, hogy a műsorok erőszakmentesek.
A mérésből kiderült, hogy korcsoportonként és nemenként változik a televíziók által sugárzott erőszakos jelenetek megítélése: a legérzékenyebbek azokkal szemben a nők és az idősebbek. A férfiak harminchat százaléka túlságosan erőszakosnak ítéli a csatornák kínálatát, így vélekedik a nők hatvan százaléka is.
A harminc évnél fiatalabb budapestiek 28 százaléka, a hatvan évnél idősebbek közel 63 százaléka tartja a műsorokat megengedhetetlenül erőszakosnak.
A műsorok erőszaktartalma kapcsán készített közvélemény-kutatás kitért annak a vizsgálatára is, vajon a televízióban látható erőszakos jelenetek hatására az emberek – elsősorban a fiatalok – a valós életben is erőszakosabban viselkednek-e. A fővárosiak csaknem hetven százaléka úgy gondolja, hogy az erőszakos jelenetek hatására a fiatalkorúak hajlamosak a valós életben is agresszíven viselkedni. A megkérdezettek ötöde viszont elutasítja ezt a vélekedést, míg a válaszadók tíz százalékának nincs határozott álláspontja a kérdésről.
A fiatalkorúak védelmében bevezetett korhatárjelölésekkel a fővárosiak 97 százaléka találkozott már, bár a megkérdezettek öt százaléka eleinte nem tudta, hogy azok pontosan mit jelentenek. A budapestiek nagyjából harmada mindhárom korhatár-kategóriát (12, 16 és 18 év) ismeri. A legismertebb jelzés a – leggyakrabban előforduló – 12 évesek számára ajánlott piktogram, ezzel a tévénézők kilencvenkét százaléka találkozott már. A szigorúbb – ritkábban használt – korhatár-kategóriák ismertsége ennél jóval alacsonyabb: a 16 éveseknek szólót a fővárosiak hatvanhárom százaléka, a 18 éveseknek szólót mintegy fele ismeri.
*
Módszertan: Az ORTT és a Periszkóp Média Kft. közös telefonos vizsgálata háromszáz fővárosi lakosra terjedt ki. Az adatfelvétel 2002. december utolsó hetében történt. Az adatfelvétel statisztikai hibahatára ± 6 százalék, ami azt jelenti, hogy a felmérés adatai (a megkérdezettek véletlenszerű kiválogatásának köszönhetően 95 százalékos valószínűséggel) maximum ekkora mértékben térhetnek el attól az értéktől, amelyet akkor kapnánk, ha a vizsgálat valamennyi fővárosi lakosra kiterjedt volna.
Majka
A Campus Fesztivál szervezői elhatárolódnak az erőszaktól
