Bush döntés előtt

George Bush „nagy ügyek” érdekében akarja mozgósítani az amerikaiakat az unió helyzetéről tartott hagyományos beszédében. Tegnap negyvenegy amerikai Nobel-díjas tudós nyilatkozatban emelte fel a szavát az ellen, hogy a kormány széles körű nemzetközi támogatás nélkül indítson megelőző háborút Irak ellen.

Az amerikai elnök úgy nyilatkozott, hogy nagy örömmel tekint beszéde elé, amelyben nagy ügyek mellett fogja felsorakoztatni az amerikai népet. A beszédet az unió helyzetéről a kongresszus két házának együttes ülésén mondja el. Az évente megtartott hagyományos elnöki beszédet ritkán előzte meg ilyen felfokozott várakozás, mint a mostanit. Az ellenzéki demokraták már megelőlegezték a beszéd bírálatát. Tom Daschle szenátor szerint az elnök még nem adott világos és egységes magyarázatot az Irak elleni háborúra, és még nem bizonyította be, hogy Iraknak tömegpusztító fegyverei vannak. Tegnapi hírek szerint 41 amerikai Nobel-díjas tudós nyilatkozatban emelte fel a szavát az ellen, hogy a kormány széles körű nemzetközi támogatás nélkül indítson megelőző háborút Irak ellen. Érvelésük szerint a támadás végül az Egyesült Államok biztonságának és tekintélyének fog kárt okozni.
Vezető német kormánytagok kedden amellett foglaltak állást, hogy az ENSZ Irakban dolgozó fegyverzetellenőreinek megbízatását határozatlan időre hosszabbítsák meg. Schröder kancellár azt mondta, hogy nem szabad időkorlátokat felállítani, arra kell összpontosítani, hogy „a béke esélyt kapjon”.
A magyar lakosság többsége valószínűnek tartja, hogy az Egyesült Államok háborút indít Irak ellen, de csupán 17 százalék támogatna egy ilyen akciót – derül ki a Magyar Gallup Intézet friss közvélemény-kutatásából. A felmérés szerint a teljes magyar népességnek mindössze 10 százaléka véli úgy, hogy az USA nem indít Irak ellen katonai akciót.
A nemzetközi közösségnek azt a világos üzenetet kell intéznie Irakhoz, hogy lejárt a csaknem egy évtizeden át folytatott bújócska ideje, és ezt a játékot valódi, érdemi, aktív együttműködésnek kell felváltania – jelentette ki tegnap az Európai Parlament (EP) elnöke. Pat Cox arról a videokonferenciáról számolt be újságíróknak, amelyet közvetlenül sajtóértekezlete előtt az EP politikai csoportjainak elnökeivel együtt tartott Hans Blixszel, az ENSZ iraki fegyverzetellenőreinek vezetőjével.
A ENSZ Irakban tevékenykedő fegyverzetellenőrei újabb helyszíneket vizsgáltak át, olyan objektumokat, amelyekről feltételezik, hogy tömegpusztító fegyvereket tárolnak. Az ellenőrzések azután is folytatódnak, hogy Hans Blix, az ENSZ iraki fegyverzet-ellenőrző missziójának (UNMOVIC) vezetője és Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója jelentésében bírálta Irakot.
A jelentéstétellel kapcsolatban több állam szorgalmazta, hogy adjanak időt az ENSZ ellenőreinek az esetleges iraki tömegpusztító fegyverekre vonatkozó bizonyítékok felkutatására. Gerhard Schröder német kancellár hangsúlyozta, hogy Irak nem vétett súlyosan az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata ellen. A német kormányfő szerint egy Irak elleni katonai csapáshoz szükség lesz az ENSZ hozzájárulására. Schröder óvott az egyéni megoldásoktól: „Az a véleményünk, hogy senki sem cselekedhet a Biztonsági Tanács határozata nélkül.” A brit külügyminiszter szerint a Blix-jelentés után csökkent az iraki válság békés rendezésének esélye. Jack Straw úgy vélte, a háború még mindig nem elkerülhetetlen, de „Szaddám Huszeinnek fel kell ismernie, hogy lejárt a játszadozásra szánt idő”. A külügyminiszter szerint még mindig nyitott a lehetőség az együttműködésre, de az kizárólag Irakon múlik.
A kínai külügyi szóvivő, Csang Csi-jüe annak a meggyőződésének adott hangot, hogy nem szabad elhamarkodott döntést hozni. Hamid Reza iráni külügyi szóvivő szerint a jelenlegi válságot politikai eszközökkel kell megfékezni. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök arra figyelmeztetett, hogy az amerikai csapás csak akkor nem következik be, ha Irak tiszteletben tartja a világszervezet határozatait, és nem akadályozza a fegyverzetellenőrök munkáját. Jordánia reméli, hogy a Biztonsági Tanács határozatának megfelelően marad idő a szakértők küldetésének befejezésére – mondta Mohamad Advan, az ammani tájékoztatási minisztérium szóvivője.
Amerika célja egyértelmű, kezébe akarja kaparintani az iraki olajkincset, hogy ő ellenőrizhesse a világ teljes energiagazdálkodását – jelentette ki Mukhlif A. Jaszin, Irak budapesti ügyvivője. A diplomata szerint az Egyesült Államok át akarja rajzolni a Közel-Kelet térképét, hogy ezzel is szavatolja Izrael biztonságát. Kijelentette, hazája soha nem tartott kapcsolatot semmiféle terrorista szervezettel. Elismerte, Irak támogat bizonyos csoportokat, amelyek Izraelben harcolnak, de őket országa nem terrorszervezetnek, hanem felkelő alakulatoknak tartja, amelyek a palesztinok szabadságáért küzdenek. Jaszin kijelentette, hazája soha nem akarta megtámadni az Egyesült Államokat, és ezután sem fogja, de ha az amerikai hadigépezet beindulna, védekezni fognak. Úgy vélte, Washingtonnak vissza kellene térnie az ENSZ-en belüli tárgyalásokhoz, és ott megegyezni a kérdéses pontokról, amelyek a Bagdad korábbi, fegyvereiről szóló jelentésében akadnak. Elmondta, a fegyverzetellenőrök beszámolója szerint voltak ugyan hiányosságok, de ezeket Irak készséggel pótolja. Jaszin úgy vélte, Európa egyes országai azért nem támogatják az országa ellen indítandó háborút, mert felismerték Amerika céljait. Washington tervei között szerepel az ügyvivő szerint Európa megosztása, amelyet bizonyít a régi és új Európa-koncepció kitalálása is – mondta az iraki diplomata.

Bush feloldja a titkosítást? A The Washington Post úgy tudja, hogy a Bush-adminisztráció a jövő héten nyilvánosságra hozza az iraki fegyverrejtegetést bizonyító titkos jelentéseket. Az újság beszámol arról, hogy a hírszerzésnek pontos információja van az elrejtett fegyverekről. A The Washington Post informátora szerint Bagdad órákkal vagy napokkal az ENSZ fegyverzetellenőreinek látogatása előtt új helyre szállítja a szóban forgó eszközöket. (MTI)