Egy évünk van megtanulni az EU-t

Gőzerővel kell felkészíteni a magyar agráriumot az uniós tagságra, de az agrártárca egyelőre még hezitál, nem mer lépni. Roszik Péter, a Győr-Moson-Sopron megyei agrárkamara elnöke úgy véli, ezt a feladatot a legjobban az agrárkamarák lennének képesek ellátni, mivel az érdekvédelmi szervezetek feladata elsősorban tagságuk képviselete. A gazdákat tájékoztatni kell mindenről; az egyik legfontosabb dolog a szerkezetátalakítás, ugyanis az idén ősszel elvetett búzát már az unióban fogjuk learatni. Az idő azért sürget, és azért kell mielőbb mindenről tájékoztatni a mezőgazdaság szereplőit, mert az osztrák gazdák már „tanulják” Magyarországot, és készek arra, hogy a csatlakozás pillanatától „betörjenek” hozzánk. Ezen és hasonló dolgok kivédésére hatékony piac- és földvédelmet kell bevezetni itthon – véli az elnök.

Fel kell készíteni az agráriumot az unióra, hiszen a csatlakozásig csak alig több, mint egy évünk van. Ezt a feladatot az agrárkamaráknak kell ellátniuk, mert ma a kamaráknál kompetensebb, felkészültebb szervezetek nincsenek erre a feladatra – nyilatkozta lapunknak Roszik Péter, a Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara elnöke. A többi jelölt érdekvédelmi szervezet elsődleges feladata tagjaik érdekeinek érvényesítése és képviselete, ebből adódóan nem alkalmasak e feladat ellátására. A kamara köztestületi feladatokat lát el, és a hatályos, 1999-es (CXXI ) kamarai törvényben is deklarálva van, hogy e szervezetnek kell a mezőgazdasági szereplők EU-csatlakozásra való felkészítését elvégezni. És a számonkérést is a kamarán kell elvégezni, de ez csak akkor lehetséges, ha megfelelő feltételeket biztosítanak a feladatok ellátásához – mondta Roszik Péter, kiemelve: a kamarák helyzete különleges, mert törvényből fakadó kötelességet viselnek az összes mezőgazdasági szereplőért, ezért megfelelően fel kell készíteni őket, hogy megfelelően felkészíthessék az agráriumot a csatlakozásra.
Végre meg kellene születniük azoknak a kormányzati intézkedéseknek, amelyek megnevezik a felkészítést végző szervezetet. A döntést mielőbb meg kell hozni, akkor is, ha a minisztérium vezetőinek kötődése okán ez kellemetlen, a konfliktust azonban vállalniuk kell – közölte Roszik Péter. A győri kamara elnöke természetesen azt tartaná a legjobb megoldásnak, ha a választás az agrárkamarára esne. Az elnök a forrásokról annyit mondott, hogy a kötelező tagság utolsó évében, 1998-ban a húsz területi kamara 1,2 milliárd forintból gazdálkodott hatékonyan, és úgy látja, hogy a felkészítés fontosságának megfelelő öszszeget – amelyet a szakember nem nevesített – kell a kormányzatnak e célra fordítania.
Győr-Moson-Sopronban a kamara már második turnusban képez EU-tanácsadókat a megyei termelők közül, akik majd teljesen felkészülve az unióból gazdatársainak adják tovább a megszerzett ismereteket. A gazdákat mindenről tájékoztatni kell. – Az egyik legfontosabb dolog a szerkezetátalakítás, ugyanis az idén ősszel elvetett búzát már az unióban fogjuk learatni, és nem mindegy, hogy ott, akkor milyen lehetőségeink lesznek – vázolta az elnök.
Az osztrákok sikeres csatlakozásában oroszlánszerepük volt az ottani kamaráknak. A szomszédok viszont ma sem nyugszanak, Magyarországról szerveznek tanfolyamokat, azt tanulják, hogy a határok nélküli Európában miként tudnak majd hozzánk „betörni”, földet és piacot szerezni, és a csatlakozás pillanatától kezdve arra is készen akarnak állni, hogy a határ menti nagyvárosok áruházláncaiba tejet szállítsanak – tájékoztatott Roszik Péter. A szakember úgy vélte, az ilyen „lehetőségek” kivédése érdekében hatékony piac- és földvédelmet kell bevezetni. Ha a szükséges lépések nem történnek meg, és a termelőket nem készítjük fel időben és megfelelően, akkor kellemetlen élményekkel gazdagszik az agrárszektor a belépés után.

Az agrárkamara a felelősségről. A kormány felelős az uniós tárgyalásokon elért eredményekért. Az azok adta lehetőségeket azonban együtt kell kihasználnia az agrárium szereplőinek, lehetőség szerint úgy, hogy az érintettek megértsék: a szomszéd nem legyőzendő versenytárs, hanem potenciális partner – tájékoztatott tegnap Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara (MAK) elnöke. A felkészülés fontosságáról osztrák példát hozott. Elmondta, hogy szomszédaink nagyon sajnálják, hogy későn kezdték meg az uniós felkészülést, csatlakozásuk előtt hat évvel. A részletek kidolgozása, a pontos teendők meghatározása a kormányzat feladata, de legalább ennyire szükséges ezek összehangolása is. A valósággal kell megismertetni a gazdákat, tájékoztatni kell őket, hogy milyen lehetőségeik lesznek a közösségben – húzta alá az elnök. Meg kell tanulniuk az érintetteknek, hogy milyen piaci körülmények közé kerülnek, és rá kell bírni őket, hogy alkalmazkodjanak e megváltozott feltételekhez. A MAK adatai szerint az agrárium megerősítése azért is elengedhetetlen, mert a múlt év első tizenegy hónapjában az élelmiszer- és a nyersanyagkivitelben a forinterősödés miatt mintegy 70 milliárdos veszteség keletkezett – az élelmiszerkivitel vesztesége mintegy 57 milliárd, a nyersanyagexporté pedig több mint 12 milliárd forint volt az előző évhez viszonyítva –, és a 60 milliárdos agrárkonszolidáció sem érte el célját, mert az aszály és az árvíz okozta kiesés meghaladta ezt az összeget.