Egyenvörössé Mixelve

Már nem csupán a politikai napi- és hetilapok, hanem a magukat politikamentes, szórakoztató, képes havi- és hetilapként bemutató sajtótermékek is az ízléstelenség ismérveit kimerítő szervilizmussal ajnározzák a jelenlegi hatalmat. A hős miniszterelnök kubai utazását tálaló Sztár magazin mellett erre szolgál, kortünetnek is beillő példával a Mix című képes havilap is, amely alcíme szerint mindenről, mindenkinek szól, ami helytálló meghatározás, amennyiben azt valljuk: aki nem szocialista, az senki. Az RTL Klub együttműködésével, a fővárosi önkormányzat turisztikai bizottságának támogatásával készülő lap a jelek szerint éppen ezt a felfogást vallja magáénak: aki nincs velük, az nincs.
Megrázza az olvasó a Mix című nyomdaterméket, és szocialisták potyognak a lapok közül. A lap hangütéséről már Regös István alapító főszerkesztő beköszöntő írásából is képet alkothatunk. A cikk mellett egész alakos fotón díszelgő Regös a Micsoda év! című irományban köszönti a 2003-as esztendőt, amelytől igen sokat vár, elsősorban azért, mert 2002-ben még „Orbán Viktor miniszterelnök nyitotta januárban a naptári évet”, ám decemberben már „Medgyessy Péter miniszterelnök búcsúztatja az óévet”. Regös igen nagy bravúrosságról tesz tanúbizonyságot, amikor egyetlen mondatban két szóismétlést is képes elhelyezni, a jelek szerint nem tudván arról, hogy a magyar nyelvben az „esztendő” szó ugyanazt jelenti, mint az „év”. Ám eme stilisztikai salto mortale elhalványul a folytatás mellett. Tudniillik Regös cikkéből azt hihetné a gyanútlan olvasó, hogy az áprilisi választásokkal a fasizmus, de legalábbis egy katonai diktatúra torkából menekedett ki az ország, hiszen tavaly még „tévék, rádiók, újságok, meg az utcai plakáterdők arcunkba ordították, öntötték a sokszor már követhetetlen ígérethalmazokat, fenyegetéseket”. Persze a D–209-es diadalával „ennek vége”, hiszen „Medgyessy Péter személyében úriember került az ország élére”. Medgyessyről azt is megtudhatjuk, hogy – nyilván Orbán Viktorral ellentétben – „nem handabandázó, átkozódó, ellenségeskedő, kirekesztő, megosztó, hanem egységteremtő, jövőépítő, békeszerető, szolid miniszterelnöke van Magyarországnak”, aki „már az első fél évben bebizonyította, hogy nála tényleg a tett, a cselekvés a döntő, persze alapos megfontolás után”.
A beköszöntő után következő cikkek is nagy pártatlanságról tesznek tanúbizonyságot: a szexről és a pénzről szóló eszmefuttatás, valamint néhány remekbe szabott női kebel után, a köz javát szocialista országgyűlési képviselőként, valamint polgármesterként szolgáló Botka Lajosnét, valamint hasonló szerepkörben tevékenykedő fiát, Botka Lászlót mutatja be családias hangnemben a lap, majd Kósáné Kovács Magda, valamint Lendvai Ildikó karácsonyi szokásairól közöl kedélyes hangú összeállítást. Végül Jánosi György sportminiszterrel olvashatunk interjút; négy teljes oldalon át.
Mellesleg a beköszöntő cikket Regös annak a megállapításával indítja, hogy „elegünk lett már régen a mindent elöntő kormány- kampányolásokból, mindkét oldalon”. Ez idáig nem tudunk arról, hogy az idézet írásakor Regös Istvánra szakadt volna a mennyezet, miképpen arról sem, hogy a jobboldal hívei – Tamás Gáspár Miklós javaslatát magukévá téve – felborogatták volna azokat az újságosstandokat, amelyek árusítják a Mix című kampányterméket. Mi sem biztatnánk erre eszmetársainkat, ehelyett arra kérjük őket: olvassanak sok Mixet. Hiszen a magunkfajták számára csak megerősítést jelent, ha szembesülünk a minden mondatukban „Éljen Eduárd!”-ot kiáltó, Regös-féle bárdoknak a jó ízlés és gerincesség leghaloványabb jeleit is nélkülöző szolgalelkűségével.