Háború előtti részvényárak

Egy határozott, gyors háború szakértők szerint jót tenne a legfejlettebb országok gazdaságainak. Legutóbb, a múlt hét végén a brit Institute of Directors közölte prognózisát.

Amerikában és Európában is csökkentek az irányadó tőzsdeindexek a napokban. Pénteken Amerikában három százalék körüli veszteséget szenvedtek a befektetők, s tegnap az európai piacokon is ereszkedő trend alakult ki. Az invesztorok az iraki fegyverzet-ellenőri jelentés közzétételét megelőzően úgy döntöttek, csökkentik részvényállományukat, ezért erősödött fel az eladói nyomás. Hasonló félelmek mozgatták az olajárakat is, noha a kínálat bővülésére utaló hírek érkeztek a piacra. Mint emlékezetes, az OPEC legutóbbi értekezletén a kitermelés bővítéséről határoztak az olajminiszterek. A venezuelai olajipar kitermelése pedig majdnem megduplázódott januárban. Míg a múlt év végén – a krízis mélypontján – napi 757 millió hordónyi nyersolajat hoztak felszínre, addig ebben a hónapban már napi 1,32 millió hordóra nőtt a kitermelés.
Összhangban a korábban megjelent, hasonló vizsgálatokkal, a londoni Institute of Directors arra a következtetésre jutott, hogy az amerikai gazdaságnak előnyös lenne, ha az iraki konfliktust egy gyors, hatvan napnál rövidebb amerikai hadművelet rendezné. Az Institute of Directors szerint a rövid háború véget vetne a piacokat félelemben tartó bizonytalanságnak, az olaj hordónkénti ára visszaesne húsz dollár közelébe. A legkedvezőtlenebb következményekkel egy elhúzódó háborús konfliktus járna.