Hatezer éves a legősibb tejgazdaság

A legősibb tejgazdaság közvetlen bizonyítékait találták meg régészek az Egyesült Királyságban. A kutatók agyagedény-töredékekről lekapart ételmaradékok zsírtartalmának kémiai elemzésével bizonyították be, hogy már az eddig véltnél jóval korábban, 6500 évvel ezelőtt is tartottak tejelő állatokat eleink. Bár a nem csak húsukért gondozott jószágok még előbb megjelentek az ősi háztartások körül – valahol az ősi Britannia területén kívül –, a mostani felfedezés az első egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a neolitikus társadalmak kifejezetten a tejük miatt is neveltek állatokat – adta hírül a BBC. A Bristoli Egyetem munkatársai a Nagy-Britannia 14 ásatásáról származó 950 cserépdarabon (ősi edények töredékein) kerestek ételmaradékokat, elsősorban hús és tej nyomát. Bár a zsírok kémiailag nagyon egyszerű szerkezetűek (a tejzsír eltérő mennyiségben tartalmazza a szénatomokat, mint a húsban lévő zsiradék), könnyen bizonyítható, hogy az edény melyik anyaggal érintkezett.
A kutatást végző intézet vezetője, Sebastian Payne szerint a felfedezés azt bizonyítja, hogy a kor szülöttei jóval kifinomultabb ízlésűek voltak, mint mostanáig gondoltuk.
– Nem szabad lebecsülnünk a prehisztorikus embereket, hiba lenne azt hinnünk, hogy egyszerűek és buták voltak – mutatott rá Payne. – Vizsgálataink nyomán az is világossá vált, hogy a kor étrendje az eddig ismertnél jóval változatosabb volt – tette hozzá. A szakemberek szerint feltételezhető, hogy a tejet nemcsak megitták az ősi farmerek, hanem sajtot, túrót és vajat is készítettek belőle, figyelembe véve az évszakok megszabta tárolási lehetőségeket.
Az már eddig is egyértelmű volt a tudósok előtt, hogy az emberiség több mint tízezer éve tért át a vadászatról és gyűjtögetésről a gazdálkodásra (a Közel-Keleten), ám a tejtermelés és feldolgozás művelete csak a 3-4000 évvel ezelőtt készült festményeken tűnik föl először.