Kritikák a státustörvény módosítása miatt

Botrányos és megalázó a magyar kormány kedvezménytörvénnyel kapcsolatos magatartása – fogalmazott sajtótájékoztatóján Németh Zsolt. A külügyi bizottság elnöke szerint immáron antistátustörvény névvel kell illetni a rendelkezést. Németh Zsolt nehezményezte, hogy a Medgyessy-kormány sem a határon túli szervezetekkel, sem az ellenzéki pártokkal nem egyeztetett a módosításokról. A fideszes politikus rámutatott, hogy megnyirbálták a juttatásokat, a húszezer forintos támogatást magánszemélyek nem vehetik fel, korlátozták a magyarországi kedvezményeket, kiirtották a szövegből a „magyar nemzet”, „nemzeti identitás, „nemzeti közösség” kifejezéseket. Németh Zsolt bejelentette, hogy a Fidesz többoldalú egyeztetést kezdeményez a Magyar Állandó Értekezlet résztvevőivel.
Nem csak a politikusok fogadták megdöbbenéssel a kormány módosításait. Csoóri Sándor felhívására magánszemélyek aláírásgyűjtést kezdeményeztek a kedvezménytörvény védelmében. A mozgalom sajtótájékoztatóján Csoóri Sándor úgy vélte, nem dühös jelentésként, hanem csöndes vallomásként tárják fel, hogy a törvény megváltoztatása elfogadhatatlan. Duray Miklóst az 1989 előtti időkre emlékeztetik a történtek, mintha visszaforogna a történelem kereke – fogalmazott a felvidéki politikus. Szűrös Mátyás szerint nem hagyhatjuk szó nélkül a törvény megváltoztatását, hiszen az a nemzeti összefogás jegyében, 93 százalékos parlamenti támogatottsággal született meg. Figyelmeztetett arra, hogy a kedvezménytörvényt bíráló holland jelentéstevő összekeveri az állampolgárság és a nemzet fogalmát. A marosvásárhelyi Fülöp Dénes református lelkész úgy látja, az erdélyi magyarságnak nagy szüksége volna az anyaország segítségére. A négy jelenlévő felszólította a magyar embereket, hogy aláírásukkal tiltakozzanak a törvény megnyirbálása ellen.
Strasbourgban is a magyar kedvezménytörvény volt a fő téma. A jelentést készítő holland Erik Jürgens a tizenkilenc magyar módosító javaslatból tizennyolcat elfogadott. A jogi bizottság ülésén tegnap nem szavaztak a Jürgens-jelentésről. A magyar álláspontot támogatták a horvát, az észt és a katalán küldöttek, míg a románok és a szlovákok vitatták azt, de közölték, hogy az átdolgozott jelentésszöveget elfogadják. A jogi bizottság március 3-i, párizsi ülésén szavaz majd a jelentésről.