Athén. A hivatalos munkalátogatáson a görög fővárosban tartózkodó miniszterelnök azzal kapcsolatban mondta ezt, hogy hét másik európai kormány-, illetve államfő (a brit, a spanyol, az olasz, a portugál, a dán és a lengyel kormányfő, valamint Václav Havel leköszönő cseh köztársasági elnök) társaságában aláírta az iraki kérdés ügyében tegnap közzétett felhívást. A londoni The Timesban közölt állásfoglalás szerint az iraki rendszer és a birtokában lévő tömegpusztító fegyverek a világ biztonságát fenyegetik. Az aláírók országai támogatják az ENSZ BT 1441. számú határozatát, s ezentúl is az ENSZ által kijelölt úton akarnak haladni. Ennek jegyében sürgetik, hogy a nemzetközi közösség továbbra is egységesen ragaszkodjék a bagdadi rendszer lefegyverzéséhez.
A miniszterelnök nyomatékosította, az állásfoglalás aláírói azt szeretnék, ha békés módon, az ENSZ BT döntése alapján lehetne megoldani a problémát, ugyanakkor az ENSZ tekintélye és a jövő szempontjából nem elfogadható, hogy figyelmen kívül lehessen hagyni azt a határozatot, amelyet a Biztonsági Tanács hozott Irakkal kapcsolatban. Medgyessy szerint az állásfoglalás aláírása nem jelent változást Magyarország eddigi álláspontjában. Lapunknak válaszolva a kormányfő elmondta: az aláírást megelőzően nem konzultált az ellenzékkel. Megjegyezte, az állásfoglalást nem az ellenzék írta alá, így egyeztetésre sem volt szükség.
Lapunk azon kérdésére, hogy az állásfoglalás aláírása nem árthat-e a magyar–német viszonynak, Medgyessy elmondta, az éppúgy nem árt Budapest és Berlin kapcsolatainak, mint ahogyan nem javít a magyar– brit viszonyon.
A Tony Blair brit és José Maria Aznar spanyol kormányfő által kezdeményezett állásfoglalást a magyar fél némi korrekció után írta alá. Információink szerint a kormány egyebek mellett nem értett egyet néhány, a kommunizmus veszélyére utaló kitétellel. Medgyessy Péter nem kívánta részletezni az újságíróknak a Budapest által kezdeményezett korrekciókat. Lapunk úgy tudja, Václav Havel cseh államfő csak szerdán éjszaka látta el kézjegyével a dokumentumot, a cseh hozzájárulás sokáig kétséges volt. Tegnap este bejelentették, Szlovákia kilencedikként csatlakozik nyolc európai vezető felhívásához.
George W. Bush amerikai elnök üdvözli a nyolc európai vezető által aláírt levelet, amelyben az aláíró államférfiak támogatásukról biztosították az Egyesült Államokat Irakkal szembeni fellépésében – közölte tegnap a Fehér Ház szóvivője. Németországban belpolitikai vitát váltott ki a felhívás. A polémia középpontjában az áll, hogy elszigetelődik-e az ország a kormány Irak-politikája miatt. A német tömegtájékoztatás hajlik az Egyesült Államokkal vállalt szolidaritás jelzéseként értékelni a felhívást. A dpa hírügynökség összefoglalása szerint „nyolc európai ország állam- és kormányfői George W. Bush amerikai elnök támogatására szólították fel Európát”.
Egon Bahr, a német szociáldemokraták (SPD) tekintélyes politikusa, Willy Brandt néhai kancellár és pártelnök egykori tanácsadója tegnap annak a véleményének adott hangot, hogy az Egyesült Államok meg akarja osztani az Európának nevezett Európai Uniót. Egy német rádióállomásnak Bahr kifejtette: Európa megosztása évek óta célja az amerikaiaknak, államok külön-külön könnyebben kezelhetők, mint a politikailag egységes Európa. Washington erősebben épít olyan kelet-európai államokra, mint Lengyelország vagy Magyarország, amelyek az iraki kérdésben az Egyesült Államok mögé álltak.
Panajotisz Beglitisz görög külügyi szóvivő megjegyezte, hogy az EU-elnökséget betöltő Görögországot nem tájékoztatták a tervezett felhívásról, és miniszterelnökét nem kérték fel a levél aláírására. A felhívás az EU keretén kívüli, külön kezdeményezés – mondta Beglitisz, hozzátéve: Kosztasz Szimitisz miniszterelnök csak szerdán este értesült Athénban járó magyar kollégájától a nyolcak leveléről. Beglitisz hangsúlyozta, hogy az EU tartja magát külügyminisztereinek hétfőn Brüsszelben hozott határozatához, amelyben az ENSZ Biztonsági Tanácsában folyó eljárást támogatták.
A francia külügyminiszter a nyolcak Irakkal kapcsolatos felhívására utalva szót emelt az ellen, hogy Európa két részét egymással szembe fordítsák. A felhívást az iraki válságról folyó vitához való hozzájárulásnak nevezte. Dominique de Villepin kijelentette: nincs értelme az egyik Európát a másikkal szembeállítani, amikor nyilvánvaló, hogy valamennyien ugyanazokat az alapelveket védelmezik.
Kétoldalú tárgyalások. A miniszterelnök tegnap folytatta görögországi tárgyalásait. A délelőtti órákban találkozott a legnagyobb görög ellenzéki párt vezetőivel, majd rövid eszmecserét folytatott a görög parlament elnökével. Ugyancsak tegnap fogadta Medgyessy Pétert Konsztantinosz Sztefanopulosz görög köztársasági elnök is. Itt szóba került, hogy az athéni olimpia kapcsán megvalósítandó görög fejlesztési tervekbe magyar vállalatok is bekapcsolódnának. Egyebek mellett magyar autóbuszok szállítanák az olimpián részt vevő sportolókat. (P. I.)
Reakciók a 3. oldalon
Volodimir Zelenszkij
Brutális orosz támadások Donyeck térségében
