Nem indokol háborút Hans Blix jelentése

Az iraki tömegpusztító fegyverek ellenőrzésével megbízott ENSZ-misszió, az UNMOVIC vezetője és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) igazgatója a várakozásokkal ellentétben nem tárt olyan bizonyítékokat az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé, amely alapján egyértelműsíthetőek lennének a következő lépések, a „háború vagy béke” kérdése.

Hans Blix elmarasztalta az iraki felet, amiért az még mindig nem fogadta el a lefegyverzés gondolatát. Nem tették lehetővé U–2-es felderítő repülőgépek bevetését, mondván, hogy azok „amerikai kémek”. Az irakiak 12 ezer oldalas bevallása tömegpusztító fegyvereikről és ezek hordozóeszközeiről nem minden kérdésre adott választ. Az irak–iráni háborúban felhasznált, az öbölháborúban megsemmisült, majd a korábbi leszerelési programok során megsemmisített, vegyi harcanyaggal töltött légibombák száma nem egyenlő az összesen beszerzett és legyártott mennyiséggel. A különbség 6500 darab. Az UNMOVIC szerint Irak VX ideggázzal töltött fegyvereket is készített, hiába tagadják ezt. Nem számoltak el a teljes anthraxbaktériumtenyészet-készlettel, lehet, hogy még tárolnak valahol ilyet. Irak egészen decemberig importált embargó alatt álló alkatrészeket rakétaprogramjához. Nukleáris tudósok otthonában felleltek olyan dokumentumokat, amelyeket nem tartalmaz a hivatalos bevallás, tizenegy megbeszélés pedig meghiúsult az érintett személyekkel.
Mohamed el-Baradei ezzel szemben kevésbé volt kritikus, igaz, független források szerint Irak az öbölháború óta is inkább a vegyi és biológiai fegyverek fejlesztésére koncentrált, mintsem a nukleáris fegyverekre. Ez a program egykor valóban prioritást élvezett, ám miután 1981-ben Izrael lebombázta a legfőbb iraki reaktort, s az irak–iráni háború is késést okozott, majd a maradék létesítmények az öbölháborúban váltak használhatatlanná, háttérbe szorult. A NAÜ igazgatója szerint nem leltek bizonyítékra, és együttműködési készséget tapasztaltak, ugyanakkor utalt arra, hogy az „elkövetkező néhány hónapban” az irakiak részéről nagyobb aktivitást vár el.
Megfigyelők szerint az érvényben lévő BT-határozatokat mindenképpen sértik az ellenőrök megállapításaiban szereplő tények, ám a kilátásba helyezett szankciók megnevezése („súlyos következmények”) nem ad egyértelmű felhatalmazást a fegyveres beavatkozásra, mint azt Washington és London állítja.