Nincs felelősségbiztosítás a MÁV vonataira

Az új orosz sínbuszok kivételével a MÁV eddig nem kötött vagyonbiztosítást vasúti járműparkjának megvédésére, sőt arra az esetre sem, ha esetleg a társaság hibája miatt történne szerencsétlenség. A MÁV biztosítóegyesülete most dolgozik e konstrukciókon, de ezek díja több milliárdos terhet jelentene.

A MÁV Rt. a mai napig nem kötött semmilyen casco- vagy felelősségbiztosítást vasúti járműparkjára. A kivételek csak a nemrég, a volt szovjet adósság ellentételezéseként, Magyarországra érkezett orosz sínbuszok, amelyeket már bebiztosítottak – értesült lapunk. Ez azt jelenti: ha netán egy vasúti szemafor meghibásodása miatt egy hazai vonat belerohanna egy buszba valamelyik kereszteződésben, az amúgy is súlyosan veszteséges vasúttársaságnak egyedül kellene állnia minden vagyoni kárt. Megkeresésünkre szakértők szerencsésnek nevezték, hogy az elmúlt években ilyen esetek nem történtek (csak a közúti járművezetők vétsége miatt voltak hasonló szerencsétlenségek, ilyenkor viszont utóbbiak felelősségbiztosítója állta a kárt).
A vasúttársaság utasainak testi épségéről már gondoskodott: a MÁV leánycégei és néhány magánszemély által a közelmúltban alapított MÁV Általános Biztosító Egyesület vállalta magára az utazók és a vasúti dolgozók balesetbiztosítását (a vonatjegy árának kis része fejében). Kiss Bálint, az egyesület ügyvezető igazgatója kérdésünkre elmondta: az elmúlt napokban a balesetbiztosítást a vonatpótló autóbuszokon történt utazásokra is kiterjesztették. Szintén ők vállalták magukra a MÁV szállítmánybiztosítását és a cég közúti járműveinek kockázatait is.
Úgy tudjuk, az egyesületnél most készítik elő a MÁV, illetve az állam tulajdonában lévő vasúti eszközök casco- és felelősségbiztosítását. Gondot okoz viszont, hogy ez akár évi több milliárd forintos biztosítási díj fizetésére kényszerítené a MÁV-ot. Csekély, mindöszsze 31 millió forint alaptőkéjű biztosítóegyesületük ráadásul csak úgy tudná vállalni ezt a kockázatot, ha azt továbbadná hazai vagy külföldi viszontbiztosítóknak.
Megfigyelők emlékeztettek arra: 1990-ig az állami ingatlanokat, vagyontárgyakat még esetleg meglévő szándék esetén sem lehetett privát alapon biztosítani Magyarországon. A forrásszűkében lévő állami intézmények, sőt az önkormányzatok egy része sem szívesen áldoz e célra, így utólag, baj esetén rendkívül nagy teher hárul a központi költségvetésre vagy az adott településre. Jó példa minderre a Budapest Sportcsarnok pár évvel ezelőtti leégése, ami után kiderült: ez a hatalmas sportlétesítmény sem volt biztosítva.
Várhatóan teljes egészében a MÁV Rt.-nek kell majd lenyelnie a Bz-motorvonatok műszaki meghibásodása miatti – óvatos becslések szerint is több száz millió forintos –, repedések okozta kárt is. Ezt csak úgy tudná elkerülni a vasúttársaság, ha még szavatossági megállapodás volna érvényben a sínbuszok cseh gyártójával, vagy utólag, polgári peres eljárásban tudna jóvátételt szerezni, például tervezési hibára hivatkozva. (A nemzetközi járműgyártó vállalatok általában garanciális alapokat hoznak létre a meghibásodás okozta károk megtérítésére. Az alapok tőkéjét a járművek vásárlói adják össze, úgy, hogy a vételár egy részét erre különítik el.) Biztosítással ebben az esetben nem lehetett volna elkerülni a kárt: műszaki meghibásodás ellen ugyanis a nemzetközi gyakorlat szerint nem véd a sínbuszok cascója, amely csak hirtelen fellépő külső hatások kárait orvosolja.
A Bz-motorvonatok gépkára mellett a mostani leállás egyéb anyagi terhekkel is jár: valakinek állnia kell az üzemszünet miatt a MÁV kiesett bevételének, illetve a bérelt pótlóbuszoknak a költségeit is. Az üzemszünet okozta terheket állami ígéret szerint a központi költségvetés magára vállalja majd. Megkeresésünkre a MÁV megerősítette a felelősségbiztosítás hiányáról szóló hírünket.