Sms

Borongós, ám családias megemlékezés volt. Ketten ünnepeltünk, Juszt László és én. Ő rossz szokásához híven műsort vezetett, én meg rossz szokásomhoz híven néztem. De félre érzelmek, már emeltem is a mobilomat, hogy sms-ben közöljem a Közhang műsorvezetőjével: jobb helyeken nem szokás a választást követően tisztogatni. Juszt László ugyanis épp azon borongott, hogy a gazdasági tárcánál azért nem mennek a dolgok, mert az apparátus még mindig tele van polgári káderekkel. Az sms nem került adásba. Viszont azóta tesztelem a szólásszabadságot: a Magyar ATV közéleti produkcióit mobillal a kézben nézem, s időnként eurokomform, ám egyet nem értő üzenetet küldök. Ám hiába minden, nem tudok bekerülni a műsorokba.
Érdekes tapasztalatokra tettem szert. A kereskedelmi csatorna nem minden jobboldali sms-t száműzött a képernyőről. A szerkesztők kifejezetten szeretik az olyan megszólalásokat, mint „Medgyessy, takarodj!”, „Kovács egy bunkó!”, amelyekre rendre meg is szoktak érkezni a kulturált baloldali reagálások. És hát milyen az ember, előbb-utóbb gondolkodóba esik, hogy miért nem higgadnak már le ezek a jobbos gyerekek, csak harcolnak, nem úgy, mint az MSZP-sek, akikről így látatlanban is kijelenthető, mekkora kulturált társaság, olyan nyájas beszédű mind, mint a talpig úriember miniszterelnökük.
De nem is érdemes mindezt így végiggondolni, mert még elveszíti a fejét az ember, és olyan sms-t ír, hogy azonnal beszerkesztik.