Sötét jelentés az ellenőröktől

Irak a jelek szerint még mindig nem szánta el magát arra, hogy őszintén elfogadja leszerelésének követelményét – jelentette ki Hans Blix, a fegyverzetellenőrök vezetője tegnap az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésén. Washington bizonyítottnak látja, hogy Irak nem tett eleget a BT határozatának. A londoni Financial Times cikke szerint Kelet-Európában Magyarország vált a legnagyobb mértékben részesévé az iraki háborús készülődésnek.

Hans Blix, az ENSZ Felügyeleti, Vizsgálati és Ellenőrzési Bizottságának (UNMOVIC) elnöke és Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója az ENSZ fegyverzetellenőreinek tevékenységét értékelte a BT előtt.
Blix jónak minősítette Irak együttműködését abban, hogy az ellenőrzésre kiszemelt helyszíneket megnyitja az ENSZ szakértői előtt. Hangsúlyozta azonban, hogy Bagdad még mindig nem pótolta a tiltott fegyvergyártási programjairól korábban átadott nyilatkozat hiányosságait. Hans Blix három kérdést megválaszolatlannak nevezett: Mennyi tiltott fegyverzet maradhatott Irakban az 1991-es háború előtti időből és esetleg azt követően? Mit szerezhettek be, illetve gyárthattak azóta, ha egyáltalán történt ilyesmi? Hogyan gátolhatja meg a világ, hogy bármiféle tömegpusztító fegyvert állítsanak elő vagy szerezzenek be a jövőben? A Fehér Ház szerint Hans Blix jelentése azt mutatja, hogy Irak nem tett eleget az ENSZ leszerelési követeléseinek, és továbbra is tömegpusztító fegyvereket birtokol.
*
Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója jelentésében közölte, hogy ellenőreik két hónapnyi vizsgálódásuk során nem találtak olyan bizonyítékot, amely szerint Irak felújította volna nukleáris fegyverkezési programját. El-Baradei felszólította a Biztonsági Tanácsot, biztosítson több időt a fegyverzetellenőröknek munkájuk elvégzéséhez.
Ari Fleischer, a Fehér Ház szóvivője sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy az iraki fegyverzet-ellenőrzés folytatódik, de fogytán az idő. Fleischer elzárkózott az olyan kérdések megválaszolása elől, amelyek azt firtatták, hogy mennyi idő áll még a fegyverzetellenőrök rendelkezésére, mielőtt George Bush amerikai elnök a háború mellett döntene. Szavai szerint annyi a mai jelentésből egyértelmű, hogy Irak nem tett eleget a BT határozatának. Kérdésre válaszolva hangsúlyozta, „nem kell füstölgő puskacsövet találni ahhoz, hogy bizonyított legyen a rossz szándék. Ebben az esetben ugyanis a lövedék már elhagyta a fegyvert. Nekünk ezt kell megakadályoznunk”.
Az EU-tagországok az ülés előtt nem sokkal elvi egyetértésre jutottak abban, hogy az ENSZ-nek folytatnia kellene iraki fegyverzetellenőrzéseit. Brüsszelben tartott tanácsülésükön az uniós külügyminiszterek felszólították Bagdadot, hogy „teljes mértékben és aktívan” működjön együtt a világszervezet ellenőreivel. Szintén az ellenőrzések folytatását szorgalmazta Kofi Annan, az ENSZ főtitkára.
Iraknak őszinte szándéka tisztázni a fegyverzetével kapcsolatos kérdéseket – jelentette ki a BT nyílt ülése után tartott sajtóértekezletén Irak állandó ENSZ-képviselője. Mohamed Abdullah Ahmed Sati Duri szavai szerint Bagdad mindent megtesz a tisztázás érdekében, minden téren együttműködik az ENSZ fegyverzetellenőreivel, hogy a lehető leghamarabb befejezhessék tevékenységüket.
Az ENSZ nyílt ülése után a tagok zárt ajtók mögött folytatták a megbeszéléseket, amelyeken döntenek a követendő politikáról. George Bush várhatóan a mai, az Egyesült Államok helyzetét értékelő szokásos év eleji beszédében nyilvánítja ki véleményét.
A londoni Financial Times szerint térségünkben leginkább Magyarország veszi ki a részét az Irak elleni háborús készülődésből. A brit napilap úgy véli, hogy az amerikaiak háborúja szakítópróbának teszi ki az EU-csatlakozás előkészületeit lezáró, a közép-európai országok Egyesült Államokhoz fűződő viszonyát. A lap szokatlannak minősíti, hogy a magyar kormány a taszári támaszponton megengedte az amerikaiaknak háromezer iraki ellenzéki aktivista kiképzését.
***
Amerikai–török megegyezés? A török televízió értesülése szerint Ankara és Washington megállapodott arról, hogy az Irak elleni támadáskor húszezer amerikai katona felvonulási terepként használhatja Törökországot. Az állítólagos megegyezést még jóvá kell hagynia a parlamentnek, amely azonban egyelőre nem tűzte napirendre a kérdés megvitatását. Ugyancsak meg nem erősített hírek szerint az amerikaiak három földközi-tengeri kikötőt, továbbá három légi támaszpontot is használhatnak. (MTI)
***
Irakról tárgyaltak Porto Alegrében. Az Irakra nehezedő nyomás megszüntetése és a háború lehetőségének elhárítása volt az egyik fő követelés a brazíliai Porto Alegrében megtartott III. Szociális Világfórum tegnapi utolsó munkanapján. A rendezvénysorozat résztvevői állást foglaltak a világ más háborús konfliktusai, gazdasági és szociális igazságtalanságok megszüntetése mellett. (MTI)