Szlovák vasutassztrájk

Tegnap este 11 órától – a szerdai hatórás munkabeszüntetés után – meghatározatlan időre sztrájkba léptek a szlovákiai vasutasok. A szerdai sztrájk óta gyakorlatilag egyetlen érdemi tárgyalásra sem került sor a sztrájkbizottság és a kormány, illetve a közlekedési tárca között, mert Mikulás Dzurinda és Pavol Prokopovic közlekedési miniszter szerint a 25 szárnyvonal megszüntetése, illetve a mintegy 100 vonalon tervezett járműritkítás a szlovák vasúti társaság döntése, a szakszervezeteknek tehát közvetlenül a munkáltatókkal kell megbeszéléseket folytatniuk a követelményeikről.
A szakszervezeteket is, a munkáltatókat is sértette ez a cinikus magatartás, hiszen a vasúttársaság a drasztikus leépítéshez azért folyamodott, mert a kormány csökkentette az állami támogatást, ugyanakkor továbbra sem liberalizálta a viteldíjakat, a személyszállítás vesztesége e kettős kormányhatás következtében a havi negyvenmillió koronát (kétszáznegyvenmillió forintot) is meghaladta. Ugyanakkor éppen a törvények hiánya – tehát a kormány mulasztása – az oka annak, hogy a leépítésre anélkül kerül sor, hogy akár a magántőke, akár az önkormányzatok hozzájárulhatnának a megszüntetésre szánt vonalak működtetéséhez, holott készek erre. A vasutasok követelése gyakorlatilag ebből indul ki: azt követelik ugyanis, hogy a kormány, illetve a tárca csak arra az időre vállaljon garanciát a vasútvonalak működtetésére, amíg elkészül az a törvénytervezet, amely lehetővé teszi a regionális vasutak működtetését a kerületi önkormányzatok által. A tervezet elkészítésére egyébként a kormány kötelezte a közlekedési minisztert – mellesleg a Magyar Koalíció Pártja (MKP) kormánytagjainak kezdeményezésére, akik ugyancsak nem értettek egyet a szárnyvonalak megszüntetésével –, s maga Prokopovic kért erre három hónapos haladékot.
Annak ellenére, hogy a vasutasok általános sztrájkja jelentősen bonyolítja a gazdaság és az emberek életét, a társadalom az ő oldalukon áll. „A szárnyvonalak kihasználatlanságának, veszteségességének egyik oka a hatalmas munkanélküliség” – mondta el a Magyar Nemzetnek Bukovszky János, az ezeréves Deáki község polgármestere. A magyarok lakta vidékeken kilenc szárnyvonal megszüntetése esedékes, ahol általában 30-40 százalékos a munkanélküliség. Amennyiben megszűnnek a vonalak, eleve további négy-ötszáz ember kerül az utcára, de lesznek olyan térségek, ahol a beutazó munkavállalónak a tömegközlekedés hiányában kell majd feladnia meglévő munkahelyét, ami csak tovább rontaná a helyzetet a térségben – fejtegette a polgármester. „Ugyanakkor a szárnyvonalak megszüntetése teljesen ellehetetlenítette az érintett térségeket. Több polgármesterrel összefogva dolgoztunk ki több régiófejlesztési tervet, néhánnyal még az Európai Unió alapját is megcéloztuk, s mindenütt hivatkoztak arra is, hogy térségünk vasúton is megközelíthető, nincs szükség jelentős infrastrukturális beruházásra. Amennyiben megszűnik régiónkban a vasút, esélyünk sincs munkahelyteremtő beruházások megszerzésére” – érvelt Bukovszky János.
Értesüléseink szerint a sztrájk kimenetelétől függetlenül az MKP kormánytagjai a kabinet szerdai ülésén kívánják megnyitni a vasúti közlekedés kérdését. A vasutasokat ugyanakkor a munkáltató elbocsátásokkal fenyegeti – állítólag ötezer embert kell elküldeni a sztrájk okozta veszteségek miatt –, egyszersmind a bírósághoz fordult azzal a kéréssel, mondja ki a sztrájk jogellenességét.