Tovább nőtt a munkanélküliség

Az elmúlt három hónapban tovább növekedett a munkanélküliségi ráta, amely ismét elérte az 5,9 százalékot, és 0,4 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A foglalkoztatási helyzet a már bejelentett tömeges elbocsátások miatt – mint az IBM, a Philips, a Salamander, a ZA-KO Rt., valamint a Dunaferr és a DAM várható nagy létszámú leépítése – a következő hónapokban drasztikusan romlani fog. A KSH felmérése szerint 244 ezer a munkanélküliek száma, míg a Foglalkoztatási Hivatalnál már 345 ezer munkanélküli regisztráltatta magát.

Az elmúlt három hónap átlagában a nemzetközi szinten öszszehasonlítható munkanélküliségi ráta 5,9 százalék volt, ami 0,4 százalékponttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A munkanélküliek száma október–december hónapokban 244,2 ezerre nőtt, ami 16,6 ezerrel haladja meg az egy évvel korábbit – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi tájékoztatójából. A vizsgált időszakban a munkavállaló korú népesség 64,2 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak száma az utóbbi három hónap átlagában 3,901 millió fő volt, 23,8 ezerrel magasabb, mint az előző év azonos időszakában, ám a növekedés a mintavételi hibahatáron (40 ezer fő) jóval belül maradt. Az EU-országokban az időszak középső hónapját jelentő szeptemberben a munkanélküliségi ráta átlagosan 7,7 százalék volt.
A KSH kimutatása szerint a munkanélküliek 44,4 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, a tartósan munkanélküliek aránya 2,2 százalékponttal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,3 hónap volt. A 15–24 éves fiatalok aránya az öszszes munkanélkülin belül 23,6 százalék, az ebbe a korcsoportba tartozók munkanélküliségi rátája 12,7 százalékot ért el, ami 1,8 százalékponttal magasabb az egy évvel korábban mértnél. A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint december végén a regisztrált munkanélküliek száma 345 ezer fő volt, míg októberben 328 ezer fő. Tehát 17 ezer fős a regisztráltak között a növekedés. A nyilvántartott munkanélküliek közül 116 ezer fő kapott munkanélküli-járadékot, 3 ezren jövedelempótló támogatásban, míg az utóbbit felváltó rendszeres szociális segélyben 110 ezren részesültek. Mint Lakatos Judit főosztályvezető jelezte: a 15–64 éves népesség 40,2 százaléka sem foglalkoztatottként, sem munkanélküliként nem volt jelen a munkaerőpiacon az elmúlt évben. A munkaerőpiacról kikerülők jelentős része a társadalombiztosítási rendszerbe került, segély és alkalmi munka kombinációjából tartja el magát.
Az ismét emelkedésnek indult munkanélküliség további drasztikus növekedését jelzi előre, hogy ezekben az adatokban még nem szerepelnek a nagyobb létszámot érintő, már bejelentett csoportos leépítések, így többek között a székesfehérvári IBM 3700 dolgozóját érintő, a Dunaferr privatizációs elképzeléséhez elkészített tanulmány szerint év végéig várható közel négyezer fős leépítés, valamint a Mol csaknem 2500 dolgozójának jelzett elbocsátása. Szintén ezután fognak megjelenni a statisztikákban a Salamander, a ZA-KO, a Videoton, az Elegant Rt., a Hollóházi Porcelán Rt. utcára került dolgozói, és sajnos szinte a végtelenségig sorolható a napról napra növekvő leépítések, gyárbezárások ténye. Ugyancsak növeli a munkanélküliséget, bár nem szerepel a csoportos elbocsátások között az úgynevezett „csöpögtetéses” leépítés, amikor egyszerre harmincnál kevesebb embert küldenek el.

Kiss Péter munkaügyi miniszter mindezekre reagálva mindig a növekvő foglalkoztatottságot hangoztatja, bár a statisztikák nem támasztják alá optimizmusát. Mint tegnap jelezte: szerkezetváltás zajlik a munkaerőpiacon, elmennek az olcsó munkabért kereső multik, de jönnek helyettük az új technológiát és a kvalifikált munkaerőt igénylők. Bár a miniszter tegnap elismerte azt is, hogy a hazai munkabért terhelő adók és járulékok nemzetközi összehasonlításban is nagyok, továbbra is kitartott amellett, hogy 2-300 ezer új munkahelyet tudnak létesíteni, és megfelelő irányban haladnak a tendenciák. Ugyanakkor Őry Csaba és Balsai István ellenzéki képviselők többször felhívták a figyelmet az elbocsátások veszélyeire és a kormány gazdaságélénkítő programjának hiányára, mint amilyen az előző kormány virágzó Széchenyi-terve volt, amely a hazai kis- és középvállalkozásokat segítette. A gazdasági tárca mulasztásai, kudarcai többször bebizonyosodtak, így az elmaradt Peugeot-beruházás kapcsán is. Mint kiderült a franciák január 14-én döntöttek a beruházásról, miközben a minisztérium csak 17-én akarta tárgyalni az ügyet. A tárca és Csillag István miniszter hozzáállását mutatja, hogy a Medgyessy Péter miniszterelnök által összehívott cégvezetői tanácskozáson a legilletékesebb, a gazdasági minisztérium nem képviseltette magát.

Leépít az Ajka Kristály. Drasztikus árbevétel és nyereségcsökkenés miatt néhány héten belül akár félezer dolgozóját küldheti el az Ajka Kristály Üvegipari Rt. Mint a Napi Gazdaság jelezte: a Fotex Rt. tulajdonában lévő társaság még 1340 dolgozót foglalkoztat, ám az amerikai piacukon bekövetkezett visszaesés miatt az utóbbi másfél évben már kétszáz munkatársukat elküldték. Az exportlehetőségek romlása akár a cég végét is jelentheti.

Változott a KSH módszertana. A 2001. évi népszámlálási adatok figyelembevételével 2003-tól módosult a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerő-felmérési módszertana. A bevezetett technikai és módszertani változásokból következik, hogy a 2001–2002. évi adatokat – amelyek eddig az 1990-es népszámláláson alapultak – újraszámolják és lecserélik. A népességszám eddigi alkalmazásával a munkavállaló korú csoportot némileg túlbecsülték. A munkanélküliségi ráta nem változott, de a foglalkoztatottsági szint a valóságban némileg kisebb, mint a korábbi munkaerő-felmérés számai jelezték. A korrekció viszont nincs hatással az egyes évek között végbement változások mértékére. A KSH kikérdezéses felmérése a nemzetközi ILO ajánlásait követi. Ennek megfelelően foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszak úgynevezett vonatkozási hetében legalább egy óra, bármilyen jövedelmet biztosító munkát végzett. A két módszer különbségéből adódik, hogy a Foglalkoztatási Hivatalnál bejelentkezett és regisztrált munkanélküliek száma lényegesen, ebben az időszakban százezer fővel volt magasabb, mint a KSH ugyanarra vonatkozó adatsora.