Vállalatok uniós ismeretek nélkül

A hazai cégek alig tizedének van elég információja az Európai Unió (EU) adó- és vámszabályairól. A témáról szóló hazai jogszabályokat csak pár hónappal az uniós „belépő” előtt módosítják.

A magyar vállalatok alig tíz százaléka érzi úgy: eléggé informált az EU adó- és vámjogszabályairól. További 45 százalékuk részben elegendőnek érzi ismereteit, ám 45 százaléknak nincsenek adatai az uniós belépőnk utáni változásokról – derült ki a KPMG Hungária bő száz hazai ügyfele között végzett felmérésből. Leon Kanters, a könyvvizsgáló és tanácsadó csoport kereskedelmi és vámügyekért felelős vezetője tájékoztatóján ijesztőnek nevezte az eredményt a régió többi csatlakozó államában mért adatokkal összevetve. Az ország 2004-es EU-csatlakozása után a hazai cégek külföldi partnerei nem várják majd meg, hogy a magyarok beletanuljanak majd az uniós szabályokba, hanem hibázás esetén azonnal az uniós bírósághoz fordulnak majd – tette hozzá. A hazai vám- és adóhatóságok olykor elnézően kezelik egy-egy olyan cég ügyleteit, amelyek itthon egyedüli termelőnek számítanak. Kanters szerint viszont a jövőben bármely azonos profilú uniós cég kifogást emelhet az adott hazai üzem ellen, ha így érdekei sérülnek. Gondot okozhat az is, hogy az EU-ban ismeretlenek az itthon elterjedt vámszabad területek. Az unióban ehelyett (valós vagy virtuális), a magyar gyakorlatban E-típusúnak jelölt vámraktárakban van mód például a több – uniós és azon kívüli – országot érintő „láncügyletek” adóelszámolására. A hazai országgyűlés csak 2003 végére fogadhatja el az uniós általános forgalmi adó- (áfa) és vámrendszer bevezetéséről szóló jogszabályokat. A hazai cégeknek így alig pár hónapjuk lesz az ehhez kötődő informatikai és adminisztrációs felkészülésre. A bonyolult uniós szabályok példája lehet, hogy az EU-ban adókötelezettség szempontjából pontosan osztályozzák a termékeket (így adószempontból számít, hogy van-e az adott áruban az EU-n kívülről jött alkatrész).