Változnak a megállapodások?

Kettős támogatást javasolnak az unió szakértői Lengyelországnak, amely szerint minden érintett részesülne a 25 százalékos közvetlen kifizetésben, de a plusz 30 százalékos juttatás csak egy bizonyos körnek járna. Az EU ráadásul a lengyel kvótákat és a földvásárlást is egyszerűsítené. A lengyel miniszterelnök tiltakozott az EU vezető tisztségviselőinél.

Levélben fordult Leszek Miller lengyel miniszterelnök az EU vezető tisztségviselőihez, aggodalmát fejezve ki amiatt, hogy az unió szakértői megpróbálják módosítani a tavaly decemberi koppenhágai EU-csúcstalálkozón rögzített agrármegállapodásokat – adta hírül tegnap a távirati iroda.
A lengyel tárgyalók abban egyeztek meg az EU-val, hogy a közvetlen mezőgazdasági támogatásokat az úgynevezett egyszerűsített módszerrel, vagyis a gazdaságok nagysága alapján fogják kiszámítani. Ez azt jelenti, hogy minden gazda, akinek több mint egy hektár földje van, hektáronként és évente mintegy 400 zlotyt – mintegy 24 ezer forintot – kaphat.
A csatlakozási szerződést előkészítő uniós szakértők – az eredeti megállapodást megváltoztatva – most kétféle számítási módszert javasolnak, vagyis azt, hogy az egyszerűsített módszer mellett vegyék figyelembe a termelés nagyságát és a gazdaságok jövedelmezőségét is. Ez azt jelentené, hogy a gazdák csak az unió által korábban is ajánlott, az uniós termelők támogatásának 25 százalékát kitevő közvetlen támogatást kapnák meg automatikusan. Az EU vidékfejlesztési alapjaiból és a saját költségvetésből származó – az uniós támogatásnak legföljebb az 55 százalékáig terjedő – kiegészítésből viszont csak a termelők bizonyos csoportja részesülne, például a szarvasmarha-tenyésztők, a dohány-, a komló- vagy az olajosnövény-termelők.
Miller nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Lengyelország nem egyezhet bele a csatlakozási feltételek megváltoztatásába, és ha az uniós szakértők ragaszkodnak ezekhez a javaslatokhoz, követelni fogja a visszatérést a politikai megállapodásokhoz.
Lengyel lapjelentések szerint az EU nemcsak a közvetlen mezőgazdasági támogatásokat akarja módosítani, hanem a Koppenhágában kialkudott 8,5 millió tonnás tejkvótát is csökkentené, ráadásul megváltoztatná a külföldiek földvásárlására vonatkozó megállapodást is. Egy lengyel parasztpárti politikus, neve elhallgatását kérve, azt mondta a PAP hírügynökségnek, hogy az új szabályozás 2004. május elsejétől, az EU-csatlakozás napjától mindenféle átmeneti időszak nélkül megnyitná a lehetőséget a külföldiek korlátozás nélküli földvásárlása előtt. Az eredeti megállapodás úgy szólt, hogy az uniós gazdálkodók három, illetve hét évi (a nyugati és északi vajdaságokban) földbérlet után vásárolhatnának termőföldet Lengyelországban. Az unió ezzel szemben most azt javasolja, hogy a földvásárláshoz legyen elegendő pusztán a vásárolni óhajtó gazdálkodó országában kiállított bizonyítvány arról, hogy az illető földet bérelt Lengyelországban.
***
Homályos pontok. Örölünk, hogy lengyel barátaink követik az eseményeket, nem véletlen, hogy mi is szeretnénk megismerni a csatlakozási megállapodás teljes szövegét – nyilatkozta lapunknak Jakab István, a Magosz elnöke, hozzátéve, hogy ez a példa is bizonyítja – amennyiben a hír valóban igaz –, hogy az unióval nemcsak keményen, de következetesen is kell tárgyalni. Különösen meglepő, hogy az unió számára ennyire fontos a termelői földhöz juttatás, hogy az idézett, meglehetősen kétes eljárással kívánja azt lehetővé tenni számukra – fűzte hozzá. Lapunk az üggyel kapcsolatban megkereste az agrártárcát is, de lapzártánkig csak annyi felvilágosítást kaptunk, hogy foglalkoznak az üggyel. Értesüléseink szerint azonban a szlovénoknál is felmerült hasonló probléma a csatlakozás kapcsán. (N. O.)