Veszélyben a Rába és a Szigetköz?

Átrajzolnák a Nyugat-Dunántúl vízügyi térképét a csapadékhiánytól szenvedő Balatonért aggódó vízügyesek, ám ígérik, a Rába vízkészletét nem veszélyezteti majd, hogy a folyóból nyerik a vizet. Kolber István, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) elnöke lapunkban azzal vádolta meg a WWF Magyarországot, hogy utólag keresnek kifogásokat a tervben. A győri Reflex Környezetvédő Egyesületet ugyanakkor felháborította Kolber nyilatkozata. Szerintük ugyanis csak álegyeztetéseket tartottak az ügyben. Kóródi Mária szakminiszter már elismerte, hogy ökológiai kockázattal járna a folyó részleges elterelése.

Harminckilenc vízpótlási javaslat került múlt ősszel a Vízügyi Tudományos Kutatóintézet (VITUKI) Rt. munkatársai elé, és a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) megbízása alapján ezek közül választották ki azt a gravitációs változatot, amely a legkisebb ráfordítással, gyorsan, és a megfogalmazásuk szerint hatékonyan, de a környezet nagyobb károsítása nélkül oldaná meg a Balaton vizének pótlását. A WWF Magyarország igazgatója, Márkus Ferenc december elején a sajtóban adott hangot aggodalmának, mondván, ökológiai szempontból elfogadhatatlan és pénzpocsékolás a tó folyóból való vízpótlása. A Rába-parti települések polgármesterei is aggodalmukat hangoztatták. Ők attól félnek: a hasznosítható, jelesül az öntözéshez szükséges vizet vonná el a folyótól a balatoniak „vízpótlási akciója”.
– Szó sincs a Rába eltereléséről, vagy „elapasztásáról”. Az a tervünk, hogy idegen víz felhasználásával hosszú távon megoldás szülessék a tó vízpótlására – mondta lapunknak Kolber István. A Balaton Fejlesztési Tanács elnöke emlékeztetett: minden folyónak, így a Rábának is van egy, a vízügyi hatóság által meghatározott vízkészlete, ami nem enged meg semmiféle beavatkozást. Állította: az a vízmenynyiség, amely évenként 15-20 centiméterrel növelné a Balaton vízszintjét, a tudományos szakemberek modellvizsgálata szerint nem veszélyeztetné a Rábát. A VITUKI terve csak a folyó felesleges vízkészletével számol – hangsúlyozta. Hozzáfűzte: a múlt év decemberében megvitatott vízpótlási tervről tovább folynak a konzultációk, és még e hónapban újabb tanácskozást tartanak Siófokon, amelyen a környezetvédők is részt vehetnek.
A BFT elnöke azt reméli: amint a most még aggódók megismerik a természetes lefolyással történő vízátvezetés lényegét, eloszlanak kétségeik. Kolber István lapunknak úgy fogalmazott: a balatoni turizmus csaknem 40 milliárd forintos évi bevételéhez viszonyítva a rábai vízpótlás hárommilliárd forintra becsült összege nem tekinthető jelentősnek. – A magyar turizmus jövője szempontjából meghatározó jelentőségű Balaton nem hagyható magára, nem nézhető tétlenül az aszálytól szenvedő tó, ezért a mesterséges beavatkozás nem késlekedhet. Ha minden a terveink szerint történik, és kormányzati segítségre is számíthatunk, akkor – helyenként alagutas csatornákban, másutt a felszínen, egy mesterséges patakmederben – akár már jövőre csordogálhat a Balaton felé a tó megmentését szolgáló Rába-víz – fogalmazott a fejlesztési tanács elnöke.
A győri székhelyű Reflex Környezetvédő Egyesületet ugyanakkor felháborította a Balaton Fejlesztési Tanács elnökének a WWF Magyarország ellen indított „támadása”, amely szerint a világszervezet hazai vezetője nem vett részt a korábbi egyeztetéseken. – Valóban, például tavaly novemberben Sárváron volt egy rendezvény, amelynek elnevezése nagyon szépen csengett: A Rába, az évtized folyója címmel meghirdetett vita – szögezi le a Reflex közleménye. Lajtmann József, a szervezet elnöke kifejtette: a vízügy és a természetvédelem államtitkárai, térségi szakhatósági emberei ott arról beszéltek, hogyan lehet újra természetközeli állapotba hozni a Rába tönkretett szakaszait. Elhangzott, hogy természetvédelmi oltalom alá kell hoznia a felső, vadregényes részét, illetve, hogy a folyógazdálkodás bevezetésével meg kell szüntetni a víz szanaszét terelgetését, helyette úgynevezett zöldfolyosó, azaz igazi víz- és természetvédelem lesz.
Lajtmann szerint a Sárváron, a Rába mellett élőket erről tájékoztatták, és egy szót sem ejtettek arról, hogy már készül a terv a folyó „felesleges vizének” Balatonba terelésére. Erről egy másik térség helyi lakosságát tájékoztatták, Siófokon. – Mit kell érteni egy folyó „felesleges” vizén? – tette fel egyben a kérdést az elnök. A környezetvédő leszögezte: a Reflex álláspontja azonos a WWF álláspontjával: ne tereljék a Rábát a Balatonba.
Emlékezetes: Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszter lapunknak adott interjújában elismerte, hogy a Rábából történő vízpótlás ökológiai kockázattal jár. Sérülhet ugyanis az amúgy is sokat szenvedett Szigetköz élővilága. A tárcavezető szerint ellenben megoldást kell találni a vízpótlásra, ezért a Balaton Drávából vagy Murából való feltöltésének lehetőségét is vizsgálják, ám itt a szomszédos országok kifogásai jelenthetnek akadályt.