Vita a Jürgens-jelentésről

A státustörvényről készült Jürgens-jelentés második, átdolgozott változatát az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének jogi bizottsága tegnap a magyar küldöttség két tagja által megfogalmazott kifogások ellenére is vitára alkalmasnak találta. Ugyanakkor a magyar módosító javaslatok túlnyomó többsége bekerül a kedvezménytörvényt értékelő jelentésbe.

Ma szavaz az ET parlamenti közgyűlésének jogi bizottsága a jelentés lényegesen átdolgozott változatáról. A 17 magyar módosító indítvány közül egy maradt ki az átszövegezett jelentésből. Kelemen András – aki Tabajdi Csaba szocialista képviselővel együtt jelen volt a bizottság ülésén – lapunknak nyilatkozva elfogadhatatlannak nevezte, hogy a holland jelentéstevő ismét nem a feladatát teljesítette, mivel a magyarhoz hasonló kedvezménytörvények áttekintését mellőzve fogalmazta meg a dokumentumot. Az MDF-es politikus elmondta: a dokumentumban a nemzet és az állampolgárság fogalma rendszeresen összekeveredik.
A délutáni órákban, a bizottsági ülés után egy szűkebb testület, a magyar, a román és a szlovák parlamenti delegáció képviselői, a holland jelentéstevő és Eduard Lintner, az ET jogi és emberi jogi bizottságának elnöke egyetértésre jutottak a jelentés végleges szövegváltozatáról. Tabajdi Csaba nyilatkozata szerint rendkívül fontos az a változtatás, amely a korábbi megfogalmazással szemben nem etnikai megközelítésűnek ítéli meg a kedvezménytörvényt, hanem tudomásul veszi, hogy az egyén szabad önazonosság-választására épül, azt tekinti magyarnak, aki annak vallja magát. A jelentés új változatában elismeri, hogy Magyarországon kívül számos ET-tagállamnak van hasonló jogszabálya. A szöveg egy pontosítás révén immár nem azt állapítja meg, hogy „a szomszédos országok” bírálták a kedvezménytörvényt, csak annyit szögez le, hogy „néhány érintett szomszédos ország” adott hangot ellenvetéseinek. Magyar szempontból egyetlen olyan elem maradt a jelentésben, amely nem minősül elfogadhatónak. Ez az a kitétel, amely szerint a magyar kultúrnemzet koncepció – a jelentéstevő értelmezésében – azt az érzést kelti, hogy Magyarország nem fogadja el a fennálló határokat. Ez – mint Tabajdi Csaba nyomatékosan leszögezte – egyáltalán nem felel meg a tényeknek.
Kelemen András elmondta, a jogi bizottság ülésén egységes volt a magyar küldöttek álláspontja. Az MDF-es képviselő ugyanakkor megjegyezte: a tavalyi választási kampány során az akkori ellenzék külföld felé is erőteljes kritikával illette a státustörvényt, azt sugallva, hogy e kérdésben nincs egység a magyar pártok között. Most a kormánypárt saját bőrén érezheti ellenzékben kifejtett ténykedésének eredményeit a kedvezménytörvény kérdésében – tette hozzá az MDF politikusa.