Vita az új államról

Tegnapi rendkívüli ülésén a szerbiai képviselőház megkezdte a vitát az új államalakulat – Szerbia-Montenegró – alkotmányos alapokmányáról és alkalmazásáról szóló jogszabályról. Kemény viták jellemezték a tegnapi ülést, ám szövegmódosításokat a honatyák nem kezdeményezhettek. Zoran Djindjics szerb miniszterelnök a parlamenti vitában kijelentette, hogy az okmányt annak ellenére is el kell fogadni, hogy nem nevezhető tökéletesnek. Szerbia céljait a legjobban csak az átrendezett szövetségi állam keretein belül lehet megvalósítani, hangoztatta. Ez ebben a pillanatban a legmegfelelőbb megoldás – tette hozzá.
Ma a montenegrói törvényhozás ül össze ugyanebből a célból, a napokban pedig összehívják a szövetségi szkupstina mindkét házát. Csak akkor tekinthető az alapokmány elfogadottnak, ha mindhárom parlament megszavazza. A napokban tehát – amikor is meghozzák az alaptörvényt, és a szövetségi képviselőház ülésén ki is hirdetik – megszűnik létezni Jugoszlávia, s helyébe jogutódként még a nevében is új állam, Szerbia és Crna Gora új szövetsége lép, ám ezt a két köztársaságot már jóval lazább szálak fűzik egymáshoz.
A szavazások kimenetele még annak ellenére sem nevezhető biztosnak, ha a vezető politikusok nem győzik hangoztatni: az alapokmánynak megvan a többsége. Optimizmusukat arra alapozzák, hogy az alkotmányos okmány elfogadásához nem szükséges a minősített – az alkotmány meghozatalakor szokásos kétharmados – többség. A kísérő törvény meghozatalát azonban már nagyobb bizonytalanság övezi. A helyzetelemzők szerint azonban mind Belgrádban, mind Podgoricában igyekeznek már túl lenni az új államalakulat létrehozása körüli kínos huzavonán, s ezért várhatólag nagyobb meglepetések nélkül zajlanak le a parlamenti szavazások a következő napokban. Annál is inkább, mert a nemzetközi közösség az európai integráció feltételeként szabta meg Szerbia-Montenegró létrejöttét, illetve az alapokmány meghozatalát és teljes mértékű alkalmazását.
A másik feltétel viszont a hágai együttműködés, amely éppen annyira nehézkesen halad, mint az új állam megteremtése. Tegnap a nemzetközi törvényszék előtt ártatlannak vallotta magát Milan Milutinovics volt szerb elnök, aki egy héttel ezelőtt utazott önként Hágába. Az öt vádpont mindegyikét viszszautasította. Közben kéthetes szünet után folytatódott Szlobodan Milosevics volt jugoszláv államfő ügyének tárgyalása is. A vádlott betegeskedett, s állítólag most sincs jól, nehezen koncentrál a tanúvallomásaira.
Milosevics kijelentette, hogy Szerbiának semmi köze sem volt a Dubrovnik elleni támadáshoz a horvátországi háború idején. A tanú viszont – egy volt horvát miniszter – azt állította, hogy a történelmi város elleni támadást a Jugoszláv Néphadsereg alakulatai követték el annak a célnak a keretében, hogy ezeket a részeket a területileg gyarapodó Szerbiához csatolják.