Az aprómunkára épít a Gepárd csoport

Egy átlagos napon egymillió autó közlekedik Budapesten. Az előző másfél évtizedben minőségi változáson ment át a gépjárműállomány. Olykor egész vagyonok gurulnak fel-alá az utcákon, vágyakozó, irigy vagy éppen szakértő pillantások kereszttüzében. Utóbbiak egy része bizony nem jó szándékú. Mind jobb üzlet a gépjárműlopás. A kocsik egy részét külföldre viszik, más részük alkatrészenként kerül vissza a forgalomba; megint más részüket el sem lopják: egyes adatok szerint a bejelentett lopások egyharmada valójában biztosítási csalás.
Az autósboltok teljesen biztos riasztókat kínálnak, az eredetvizsgáló állomásokon még a kipufogóba is bekameráznak az ideges tulajdonos szeme láttára. Ez mind nagyon fontos, de a polgár mégis a rendőröktől várná, hogy megfékezzék az autótolvajokat.
– Pedig a járműre elsősorban a gazdájának kell vigyáznia – jelenti ki felvetésemre Pénzes István rendőr őrnagy, a Gepárd alosztály vezetője. – Hiába teszünk meg mindent, amit csak lehet: nem állhatunk ott minden kocsi mellett. Ha valaki azt akarja, hogy a járműve ne tűnjön el hirtelen, fel kell mérnie, mennyire tudja szemmel tartani, s aztán ehhez mérten megtenni a szükséges óvintézkedéseket. Ha naphosszat ott áll a szeme előtt a kocsi, szinte az is elég, ha kiveszi belőle a kulcsot. A másik véglet: 100-120 ezer forintért olyan komplex védelmi berendezéssel lehet felszerelni a járművet, amely megakadályozza, hogy ellopják, s ha ez mégis megtörténik, segít, hogy megtaláljuk.
A Gepárd – akkor még nyomozócsoportként – 1999 októberében alakult meg azzal a céllal, hogy a rendőrség is szervezetten vegye fel a harcot az autótolvajokkal szemben. Fellépésük után hamar a címlapokra kerültek, és már az első hónapokban – statisztikailag is mérhető – sikerük volt. 2001-ben 5698 autót loptak el Budapestről, ami csaknem 47 százalékos javulás az 1998-as állapothoz képest. Ez akkor is biztató, ha tudjuk, hogy más intézkedések, így például az 1999-től bevezetett kötelező eredetvizsgálat is nehezíti a bűnözők dolgát. Másfelől a Gepárd az ellopott járművek húsz százalékát megtalálja. Sok ez vagy kevés: ki-ki maga döntse el.
– Semmi újat nem találtunk fel – mondja Pénzes őrnagy. – Aki ezzel az üzletággal, szakmával kapcsolatba kerül, azzal így vagy úgy, de felvesszük a kapcsolatot, legyen alkatrész-kereskedő, biztosító, határőrség, műholdas követést végző cég vagy megtévedt hajléktalan, aki a nevét adta egy lízingcsaláshoz. Innentől kezdve jórészt sziszifuszi aprómunkát végzünk: összerakjuk a mozaikot, aminek kockái a kezünkbe kerültek. A krimibe illő elfogások – jóllehet ezek látványosak – a munka végét jelentik.
Az időközben a Budapesti Rendőr-főkapitányság szervezett és gépjárműbűnözés elleni osztályának készenléti alosztályává fejlődő Gepárd eszközeiről, módszereiről, létszámáról igen szűkszavúan nyilatkozik Pénzes István, aki 2001. január 1-jétől vezetője a száztagú egységnek. Annyi kiderül, hogy állandó kapcsolatban vannak az összes érintett szervvel, például bármely szolgáltató követőrendszerének az adatait azonnal le tudják hívni, ha szükséges. A biztosítók nyomozóitól is megkapják a szükséges információkat, a rendőrség, a határrendészet más egységeinek látóterébe kerülő, őket érdeklő embereket, eseteket is elemzik – gyakorlatilag mindent bevetnek, amit a törvény megenged, ideértve a titkosszolgálati eszközöket is. Illetékességi területük Budapest ugyan, de – Pénzes István megfogalmazása szerint – vonzáskörzetük az egész ország. Kapcsolataik átnyúlnak a határokon is (a lopott járműveket mostanában leginkább Romániába és az egykori FÁK-országokba, illetve Észak-Afrikába viszik ki).
– Mi egy kissé lépéshátrányban vagyunk a bűnüldözés más területein dolgozókhoz képest – beszél a módszerekről Pénzes őrnagy. – Nekik mindig „van valamijük” a tett helyszínén: egy kifosztott ház, egy eldobott kés, valami, amiből ki lehet indulni. Mi meg egy kocsi hűlt helyét találjuk, aztán hazajön a szomszéd, és elmondja, hogy reggel még itt volt… Az már jó eset, ha be tudnak számolni egy olyan autóról, amit azelőtt nem láttak arrafelé. Máshonnan kell megfognunk a dolgot: az ellopott autó típusából következtethetünk például azokra a bandákra, amelyek erre a márkára specializálódtak, vagy arra, hogy bontásra vitték el a járművet. Amennyire csak lehet, figyeljük a hozzájuk kapcsolódó más bűnözőket. Ilyenek például azok, akik pénzjutalom ellenében úgymond megtalálják a járművet – aminek a vége általában a se pénz, se autó állapot.
– Úgy gondolom, értékeli a munkánkat a szakma – fogalmaz Pénzes őrnagy arra a kérdésre, sikeresnek érzik-e magukat. – Konferenciákon ismertetjük a módszereinket, s Lengyelországban a Gepárd mintájára alakult meg az ottani gépjárműbűnözés elleni egység, a tiszteletünkre szintén Gepárd néven. Nemrég, amikor elkaptunk egy nehézfiút, az első mondata ez volt: Maguk mostanában nagyon sikeresek.